A népszámlálási adatok nyilvánosságra hozatala óta téma a magukat kereszténynek vallók száma. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is kapott írásbeli kérdést Vadai Ágnestől, aki arra volt kíváncsi, hogy Semjén Zsolt szerint „miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?”  

A miniszterelnök-helyettes válaszában először is leszögezte, hogy

„a 2022. évi népszámlálás adatai is megerősítik azt a tényt, hogy Magyarország keresztény ország”.

Utalt rá, hogy az adat, amelyet a legtöbben kiemelnek, az, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó – önkéntesen megválaszolható – kérdésére a lakosság 60%-a válaszolt, 40%-a pedig nem. Ismertette, hogy „a Központi Statisztikai Hivatal – az Eurostat előírására – a népszámlálást ezúttal – szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával – most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, valamint a kérdőívek kitöltése alapvetően online történt”.   

hirdetés

„Azt hiszem, azt nem kell különösebben magyarázni Képviselő Asszonynak sem, hogy a közép-kelet európai – ezen belül a magyar – történelem során akár a vallási, felekezeti, akár a nemzetiségi adatoknak is milyen következménye lehetett” – utalt a magyarországi zsidó lakosság gyászos emlékű 1944-es deportálására, vagy a kommunista diktatúra – elsősorban a keresztények elleni – egyházüldözésére. 

Úgy véli, nem lehet kizárni, hogy sokakat megfélemlíthetett a Demokratikus Koalíció, főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló egyházellenes propagandája is, és ezen szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát.

„Fontos azonban, hogy a nem válaszolókat semmiféleképpen sem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni, mint ahogyan azt Ön sejteti kérdésében” – jelentette ki.   

Mint írja, ha a kérdésre válaszolók arányában vizsgáljuk a valamely felekezethez tartozókat, akkor azt látjuk, hogy 73,1 % vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak. Ez a teljes népességre levetítve azt jelenti, hogy több mint 7 millió felekezethez, valláshoz tartozó polgár van, amelyből közel 5 millió a katolikusok száma. 

„Mindez azt is jelenti, hogy Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban”.   

Semjén Zsolt felhívta a figyelmet az Ipsos Global Advisor „Global religion 2023 – Religious beliefs across the world” című nemzetközi jelentésére, amely 62%-ra teszi Magyarországon a vallásosak arányát, amely a vizsgált 26 európai ország közül csak Olaszországban (70%) és Lengyelországban (76%) magasabb ez az érték.

Végül pedig tájékoztatta a képviselőtársát, hogy 

„egyetlen következtetés kétségtelenül levonható a népszámlálási adatokból, nevezetesen az, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség. Tehát, akár tetszik ez Önnek és pártjának, akár nem, Magyarország – az Önök és elvbarátaik kitartó aknamunkája és pártelnökük fenyegetőzései ellenére – mind történelmileg, mind szociológiailag keresztény ország”.  

Az előző héten az Ez itt a kérdés műsora is ezt a témát járta körbe főszerkesztőnk részvételével:

Ez itt a kérdés: Magánügy lett a hit? Hová tűntek a keresztények?

Címlapkép: MTI/Molnár Edvárd