A 2024-es választások előtt is gurulnak a dollárok
Már nem is próbálja meg leplezni a Karácsony Gergely bizalmasa, Korányi Dávid nevével fémjelzett Action for Democracy (AFD), hogy be kíván avatkozni a 2024-es Európai parlamenti és önkormányzati választási kampányba.
Ha a túlmozgásos baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter nem szólja el magát egy interjúban, talán még most is csak feltételezéseink lennének arról, hogy kik, hogyan és mennyi pénzzel támogatták külföldről a baloldal 2022-es választási kampányát. Miután azonban a bukott Márki-Zay megtette nyílt, beismerő vallomással felérő nyilatkozatát, a hatóságok is munkához láttak és kiderült, amit sokan sejtettünk. Óriási mennyiségű pénz, nagyjából 4 milliárd forint érkezhetett külföldről a baloldal és a hozzá köthető civil szervezeti- és médiaháló támogatására külföldről. A pénz nagy része, több, mint 3 milliárd forint pedig biztosan a Korányi Dávid nevével fémjelzett AFD-től jött, állításuk szerint mikroadományok formájában. A mikroadományos történet aztán Karácsony Gergelynél is előkerült, ő további 500 millió forint forrását jelölte meg így, bár magyarázatát saját szövetségesei sem hiszik el. De vissza az alapsztorihoz, hiszen Korányiék újra mozgásban vannak. A különbség csak annyi, hogy
a 2024-es választásokhoz közeledve már nem is titkolják, hogy kiket támogatnak, hiszen ezúttal nyíltan bejelentették, hogy mely szervezetkhez juttatják el a külföldi pénzeket.
Ezek között találjuk a Magyar Civil Összefogás nevű szervezetet, amelynek célja az erős, önszerveződő civil társadalom kialakítása Magyarországon és ők az egyik támogatói a Magyar György ügyvéd fémjelzett Civilek Szövetségének. Magyar egyértelműen a baloldali holdudvarhoz köthető, hiszen 2018-ben MSZP-s támogatással indult Siófokon, majd ő volt a baloldali előválasztás egyik szervezője és lebonyolítója is.
Az AFD listáján találjuk meg emellett Tóta W. Árpád baloldali publicista legújabb projektjét, amelyben 10 éven felüli gyermekeket (!) céloz politikai hírekkel és a Jelen hetilap szerkesztőségének Csak Amit Hallani szeretnél című kezdeményezését is. A Jelen főszerkesztője egyébként az a Lakner Zoltán politológus, akinek a cége több tízmillió forintnyi megbízást kapott a 2010 előtti baloldali kormányoktól és aki Bajnai Gordon egy éves miniszterelnökségéről még könyvet is írt.
A dollárok tehát elkezdtek gurulni, ezúttal már nyíltan, mindenféle szégyenérzet nélkül.
És ne legyenek illúzióink, ha a kormánytöbbség nem tesz semmit, még direktebben a politika közelébe is gurulhatnak. 2022-ben ugyanis az lehetett a kampányfinanszírozási szabályok kijátszásának eszköze, hogy a külföldi pénzt nem pártok, hanem olyan civil szervezetek kapták, mint a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom. Nem ez volt ugyanakkor az első alkalom, hogy pártpolitikusok a civilség álcája mögé bújva próbáltak választást nyerni. Ennek legkomolyabb tesztje a 2019-es önkormányzati választás volt, ahol szinte mindegyik baloldali városvezető egy elvben független civil szervezet színeiben, a baloldali pártok támogatásával lett polgármester.
Miskolc, Eger, Pécs – csak néhány példa, ahol ez a konstrukció működött. És ne legyenek illúzióink, ugyanezt megteszik 2024-ben is, ha hagyjuk nekik.
Mert jól látszik, hogy már a látszatra sem adnak. És ez nemcsak az AFD újabb támogatásából derül ki, hanem például abból, hogy Dobrev Klára, a DK árnyékminiszterelnöke (bármit is jelentsen ez) az amerikai nagykövetségen találkozik Jason Crow-val, az egyik leginkább háborúpárti amerikai demokrata képviselővel. Ez a megbeszélés tűpontos bizonyítéka annak, hogy a magyar baloldalt külföldről irányítják és ha ők lennének hatalmon, Magyarország azonnal átállna a háborúpártiak oldalára.
A tét tehát 2024-ben is óriási lesz: a baloldalra adott voksokkal ugyanis az ország szuverenitásának egy-egy apró darabkájáról mond le, amit nem hagyhatunk. Történelmi időket élünk, történelmi döntésekkel és ismét kiderült, hogy a magyar baloldalra nem számíthatunk. Éppen ezért a magyar választók felelőssége is történelmi lesz.
