Kaczynski szuverén Lengyelországot akar, Morawiecki a „Gyurcsány-doktrínával” üzent

Lengyelország az Európai Unióban (EU) akar maradni, de szuverén államként – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szombaton, pártja választási nagygyűlésén.

A lengyel-cseh-német hármashatár közelében fekvő Bogatynia városában rendezett szabadtéri gyűlésen Kaczynski a helyi Turów lignitbánya helyzetéről is beszélt. A varsói vajdasági közigazgatási bíróság ugyanis június elején német és cseh környezetvédelmi civilszervezetek kezdeményezésére a szénkitermelés felfüggesztését rendelte el ott.

Kaczynski szolidaritását fejezte ki a helyi lakosokkal, és az ő megélésüket biztosító munkával szembeni „súlyos támadásnak” nevezte a bánya bezárására irányuló törekvéseket.

Rámutatott: a turówi szenet felhasználó bogatyniai erőmű Lengyelország energiaellátásának 7-8 százalékát biztosítja, és az állam szuverenitásával szembeni támadásnak nevezte a bányát érintő lépéseket.

A PiS elnöke ezzel az európai uniós szervek szerepére is utalt a turówi bánya miatt 2021-ben kialakult, közben már rendezett cseh-lengyel vitában. Az uniós bíróság ugyanis 2021-ben napi 500 ezer euró pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért nem szüntette be a lignitkitermelést Turówban.

Kaczynski a lengyel demokrácia történelmi hagyományait felidézve aláhúzta: Lengyelország szuverén és szabad ország kell, hogy maradjon. Leszögezte: ezt az álláspontot a PiS ellenfelei a lengyel EU-tagsággal szembeni támadásnak nevezik, miközben „az unió gyökereihez való visszatérésről van szó”. Az EU-t Kaczynski Európát felemelő „nagy vállalkozásnak” nevezte, de megjegyezte: manapság az unió válságban van.

„Akarjuk az EU-t, az EU-ban maradunk, de szuverén állam leszünk” – fogalmazott a PiS elnöke.

Kitért a migránsok áthelyezését célzó újabb uniós tervre is. A „nyugati elit képzelethiánya miatt is új migránshullám indul a Földközi-tengeren át”, újabb migránstámadások érik Lengyelország határait is Fehéroroszország irányából – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: a PiS ebben az ügyben sem engedi meg, hogy „a lengyelek helyett mások döntsenek”. Megerősítette: az uniós tervről Lengyelországban népszavazást fognak kiírni. „A lengyel döntés, a lengyel +nem+ európai jelentőséggel is bírni fog” – nyomatékosította.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a beszédében szintén aláhúzta az őszi parlamenti választások szerepét az ország szuverenitása megőrzésében. A kormányfő egységre szólította fel a kormánykoalíciót és szavazóit, és megvádolta az ellenzéket, nevezetesen Donald Tuskot, a Polgári Koalíció fő ellenzéki frakció elnökét a kormányt érintő rágalmak terjesztésével. „Hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este, a Gyurcsány-doktrínával összhangban” – fogalmazott Morawiecki.

A PiS nagygyűlésén a kormánykoalíciót képező kisebb pártok vezetői is vettek részt.

Az őszi parlamenti választások előtti kampányrendezvényeket szombaton több lengyel ellenzéki tömörülés is tartott. Donald Tusk a délnyugat-lengyelországi Wroclaw városában szervezett szabadtéri gyűlésen azt nevezte a választások tétjének, hogy az ország „nagy Lengyelországgá, vagy Kaczynski kis Oroszországává” válik-e.

(MTI)

A címlapképen Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a lengyel parasztgazdák kongresszusán szólal fel a közép-lengyelországi Przysuchában 2022. december 11-én. Forrás: MTI/EPA/PAP/Roman Zawistowski