A civil lakosság számára nemcsak a harcok jelentik a problémát Szudánban, hanem az is, hogy a legtöbb segélyezési műveletet felfüggesztették, vagy jelentős mértékben csökkentették az aktivitásukat a biztonság hiánya miatt. Helyzetkép Szudánból – a Migrációkutató Intézet és Tóth Klaudia gyorselemzése.
Április 15-én az Abdel Fattah al-Burhan vezette szudáni fegyveres erők (SAF) és a Mohamed Hamdan Dagalo vezette félkatonai alakulat, a Rapid Support Forces (RSF) között harcok törtek ki az ország több városában, köztük a fővárosban, Kartúmban is. A jelentések szerint civilek százai vesztették életüket és ezrek sebesültek meg. A kiterjedt harcok következtében élelmiszer-, víz-, gyógyszer-, üzemanyag- és áramhiány alakult ki. Szudán már a harcok kitörése előtt jelentős humanitárius válsággal küzdött: 3,7 millió belső menekült élt az országban és mintegy 15,8 millió ember szorult humanitárius segítségre. Az összecsapások kezdete óta 450 000 fő vált belső menekültté és több mint 115 000-en hagyták el az országot.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának előrejelzései szerint akár 860 000 fő is elvándorolhat Szudánból az egyre eszkalálódó konfliktus miatt.
A konfliktus kirobbanásának oka az ország katonai vezetésén belüli hatalmi harc közvetlen eredménye, ugyanis a 2021-es puccs – sőt jórészt a harminc éven keresztül regnáló diktátor, Omar al-Basír 2019-es megbuktatása – óta Szudánt egy tábornoki tanács irányítja, amelyet a vita középpontjában álló két katona vezet: Abdel Fattah alBurhan tábornok, a fegyveres erők vezetője és az ország elnöke, valamint helyettese – és egyben az RSF vezetője –, Mohamed Hamdan Dagalo tábornok.
hirdetésAz ellentét forrása a felek közti hatalmi harc az ország vezetéséért.
A konfliktus közvetlen kirobbanásának oka az a terv volt, mely szerint a 100 ezer fős RSF-et integrálták volna a hadseregbe, aláásva ezzel Dagalo pozícióját. A feszültség eszkalálódása miatt már mintegy 115 ezren menekültek el Szudánból más szomszédos országokba, zömében Egyiptomba, Csádba és Dél-Szudánba, valamint 450 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét a harcok miatt. A civil lakosság számára nemcsak a harcok jelentik a problémát, hanem az is, hogy a legtöbb segélyezési műveletet felfüggesztették, vagy jelentős mértékben csökkentették az aktivitásukat a biztonság hiánya miatt. A harcokban több segélymunkás is életét vesztette. A Világélelmezési Program pedig azt közölte, hogy Szudán-szerte közel 17 ezer tonna élelmiszert loptak el a szervezet raktáraiból.
Pozitív fejlemény, hogy 2023. május 6-án, szombaton a rivális frakcióik képviselői tárgyalóasztalhoz ültek Dzsiddában az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd Arábia diplomáciai nyomására.
A megbeszélés célja egy tartós tűzszünet létrehozása, amely lehetővé tenné, hogy a segélyek eljussanak a csapdába esett civilek millióihoz. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy ha a harcok folytatódnak, akkor akár 2,5-3 millió fővel nőhet az éhezés és alultápláltság által fenyegetett szudániak száma. Ez a következő három-hat hónapban összesen 19 millióra emelheti a segélyre szorulók számát országszerte – mondta Farhan Haq, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivőhelyettese. A napokban Elizabeth Tan, az UNHCR nemzetközi védelemért felelős igazgatója arra kérte a szomszédos országokat, hogy megkülönböztetés nélkül tegyék lehetővé a Szudánból menekülő civilek számára a területükre való bejutást. Ez azért volt kulcsfontosságú mozzanat, mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának előrejelzései szerint akár 860 000 fő is elvándorolhat Szudánból az egyre eszkalálódó konfliktus miatt.
Forrás: Migrációkutató Intézet
Címlapképünk illusztráció, forrása Pixabay.com
