Sztojka Attila: A kormány továbbra is elkötelezett, hogy a romaügyet erőforrásként kezelje
Rendszerváltás történt a romaügyben 2010-ben, amikor az addigi segélyalapú ellátás helyett munkaalapú társadalmat kezdett építeni a kormány – mondta Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szakmai konferenciáján. A rendezvényen bemutatták a KINCS Kapocs című folyóiratának roma családokkal foglalkozó tematikus lapszámát.
Sztojka Attila a Roma családok felfelé című rendezvényen arról beszélt, hogy 1990-ben a rendszerváltásnak a romák voltak a legnagyobb vesztesei, nagy részük ugyanis elvesztette munkahelyét, a kormányzati programok mégsem a munkahelyek létesítésére koncentráltak. 2010-ben azonban teljesen új szemléletet hozott a kormány azáltal, hogy a passzív, segélyalapú ellátás helyett, aktív, munkaalapú társadalomba vonta be a romákat – emelte ki. Sztojka Attila ismertetése szerint európai összehasonlításban Magyarországon dolgozik a legtöbb roma: a férfiak foglalkoztatási szintje 81 százalékos, míg az európai átlag 58 százalék, a nők esetében ez az arány 44, illetve 28 százalék.
A következő időszak legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a kormány a romaügyet továbbra is erőforrásként kezelje, és a még kihasználatlan roma munkaerőt a gazdaság szereplőjévé tegye.
Magyarországon a szegénység elleni küzdelem jó irányba indult el, de nagyon fontosak lennének a folytatáshoz az uniós források, amelyekhez „nem szakmai, hanem politikai okok miatt” nem jut hozzá az ország – fogalmazott a kormánybiztos.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke arról beszélt, hogy a magyar roma közösség értékes és fontos erőforrása a magyar társadalomnak, és
a munkaalapú családpolitikának a roma családok ugyanúgy nyertesei, mint a többi magyar család; szegénységi mutatóik és lakhatási körülményeik ugyanis jelentősen javultak.
Megemlítette, vizsgálták, milyen arányban veszik igénybe a csok-ot vagy a babaváró támogatást a felzárkózó településeken, és azt látták, hogy az igénylés nem tér el az országos aránytól. A gyerekvállalási magatartásban az országos átlaghoz képest azonban más folyamatok látszanak – mondta. Hozzátette: ugyanakkor az iskolai végzettség növekedésével csökken a különbség a roma és nem roma nők gyermekvállalási magatartása között. 
Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2011-es társadalmi felzárkózási stratégia az élet minden területére kiterjed, egyik
legfontosabb célja pedig az anyagi és szociális nélkülözés arányának csökkentése a gyerekes roma családoknál.
A helyettes államtitkár a társadalmi felzárkózás kulcsaként a szülők bevonását és a komplex szemléletet jelölte meg, valamint hangsúlyozta az egymásra épülő intézményrendszer fontosságát. Megemlítette a Biztos kezdet gyerekházakat, a tanoda-rendszert, a roma szakkollégiumokat, valamint az Útravaló ösztöndíjprogramot, amelyben több mint kilencezer gyerek vesz részt, és amely nem csak anyagi segítséget jelent, hanem mentorálást is. Radomszki Lászlóné hangsúlyozta, hogy
a kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben is támogatja a roma programokat.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a tehetséggondozás fontosságáról beszélt, amely mint mondta, hosszútávú és gazdagon gyümölcsöző befektetés a jövőbe. A helyettes államtitkár a kormányzati programok közül kiemelte a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek köszönhetően az elmúlt két évben több ezer roma származású fiatal is kapott támogatást. A Veszprém vármegyei Felsőörsön működik a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amely a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalokat karolja fel, de nem csak magas zenei képzést ad, hanem közösséget is épít – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a roma fiatalok egy részének kevés esélye van arra, hogy a tehetségéről egyáltalán számot adhasson. Hozzátette: ezért indították el 2018-ban a Tanítsunk Magyarországért! programot, amelynek keretében egyetemista fiatalok foglalkoznak kistelepüléseken élő általános iskolásokkal, hogy megmutassák nekik a továbbtanulási és a foglalkoztatási lehetőségeket. 
A rendezvényen bemutatták a KINCS Kapocs című folyóiratának roma családokkal foglalkozó tematikus lapszámát, amelyben kutatások olvashatók egyebek mellett a roma lányok családtervezési szokásairól, a fiatalok iskolai előmeneteléről, a tehetséggondozásról és az idősgondozási szokásokról. Dr. Salamin Géza, a KINCS tudományos elnökhelyettese a tudományos írások kapcsán elmondta, a Kapocs – Felzárkózó roma családok c. lapszám különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre mutat be tudományos eredményeket és szolgál adatokkal a szakpolitikai döntéshozók számára is.
A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Dr. Ulicska László, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság osztályvezetője, Schanda Anikó, a Magyarországi Református Egyház cigány szakkollégiumainak fenntartói képviselője, Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkózó Települések programjának vezetője, valamint Erősné Balogh Szilvia, a Vazdune Cherhaja Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesület elnöke cserélt eszmét a roma közösséget érintő fontos kihívásokról és a megsegítésüket szolgáló programok eredményeiről Antal István, a KINCS kutató-elemzőjének moderálása mellett.
Forrás: Kopp Mária Intézet
Címlapkép: Tóth Gábor, Vasarnap.hu
