Fridvalszki Gréta: Az Isten nélküliség kiforgat önmagunkból

Fridvalszki Gréta: A keresztény könnyűzene könnyebben beviszi az embereket a gyülekezetekbe, de ott tartani őket igazán csak Isten jelenléte tudja.  A népszerű keresztény könnyűzenésszel, énekessel beszélgettünk.

– Több hónap után nemrégiben érkezett haza az Amerikai Egyesült Államokból. Milyen tapasztalatokkal tért vissza?

– Gyerekkori álmom volt, hogy eljussak Amerikába, főleg az USA-ba, és hála Istennek ez most megvalósult. Az elmúlt három hónapban vendégként voltam jelen a colorado-i Charis Biblia iskolában, amit az Andrew Wommack Ministries működtet. Ott részt vehettem különböző előadásokon és fantasztikus dicsőítéseken egyaránt, amelyeket nagyon élveztem. Mindezek mellett maradt annyi szabadidőm, hogy megismerjem a környéket, sőt még arra is, hogy az új lemezemen tudjak dolgozni. Egy hangulatos kis városban élhettem, ahol gyönyörű havas hegyek és rengeteg napsütés vett kerül minden egyes nap. Bármerre is mentem, az emberek kedvesek, vidámak és elégedettek voltak. Ez a pozitív szemlélet elgondolkodtatott. Vajon mi miért nem tudunk így örülni?

Fridvalszki Gréta énekes, dalszövegíró. (Forrás: Fridvalszki Gréta Facebook oldala)

– Mi volt ennek a tengerentúli útnak a legfőbb üzenete?

– Ezt nehéz lenne röviden összefoglalni, de talán az, hogy élhetünk a legszebb helyeken, a leghíresebb városokban, a legnagyobb házakban, Isten jelenléte nélkül üres az életünk. Ez a zenénkre is vonatkozik. Az Ő jelenlétével felkent muzsikának olyan elemi ereje van, ami feltölt, bátorít, életet ad. Nem kell hozzá drog, hiszen önmagában is addiktív. A legjobb gyógyszer a fájdalomra.

Úgyhogy bátorítok minden zenészt, énekest – köztük magamat is –, hogy kerüljünk közelebb Istenhez és írjunk minél több olyan bátorító dalt Vele, ami kiemeli az embereket a reménytelenségből.

Istennel könnyebb lesz boldogulni a zeneiparban is, le fog hullani a megfelelés szorító lánca és eljön az igazi szabadság.

– A készülő lemezét az amerikai élményei motiválják?

– Abszolút. Számos dolog is megihletett. Többek között volt lehetőségem Hollywoodba is ellátogatni. Az ott eltöltött idő mély benyomást tett rám, de az már egészen másképpen. Egy buszos körúttal eljutottunk a hírességek házaihoz, többek között Michael Jackson óriási villájához is. Elszomorító volt belegondolni abba, hogy mennyi sztár milyen fiatalon halt meg a drog, az alkohol és a túlhajszoltság miatt. Ezt valahogy úgy tudnám összefoglalni, hogy az Isten nélküliség kiforgatja az embereket önmagukból.

Az embereknek való megfelelésbe, a hírnév hajszolásába a nagy világsztárok is belefáradnak.

Megdöbbentő belegondolni, hogy hatalmas tehetségű művészeket, zenészeket, énekeseket hogyan temetett maguk alá mindaz, amiért egy egész életen át dolgoztak. Többek között ez az egyik téma, amely elkezdett foglalkoztatni. Így a hollywoodi tapasztalatok alapján legalább egy dalt szeretnék megírni.

– Hogyan készülnek a dalai?

– Úgy, hogy a tapasztalataim alapján megírom a szöveget, mindazokat a témákat, amelyek foglalkoztatnak. Az elmúlt három lemezem esetében is így volt ez. Abból lesz jó dal, ami igazán bennem él, amelyet kikiáltanék magamból a világnak, ami engem is megmozgat. Tudom, hogy ez bátorít, vagy előre vihet másokat is. Azaz a téma megtalálása után kezdődik a dalszöveg megírása, a végén jön a dallam és a zenei köntös a producerek segítségével.

– Ön szerint mennyire jó, hogy az egyházi könnyűzene szakított a hagyományos egyházi zenével?

– Személy szerint örülök annak, hogy a keresztény zene elmozdult az orgonától. Meglátásom szerint minden hangszer ötlete Istentől származik, úgy vélem jó az is, hogy használjuk ezeket. Természetesen fontos, hogy egy dal hangszerelése ne vegye el a fókuszt Istentől. Ha ez a mag megmarad, akkor a dalok nem veszítik el a belső erejüket.

Úgy gondolom, hogy a keresztény könnyűzene könnyebben beviszi az embereket a gyülekezetekbe, de ott tartani őket igazán csak Isten jelenléte tudja.

Amikor a dalok hangszerelése folyik, akkor sokszor magam is meglepődőm azon, hogy Isten éppen milyen zenei stílust szeretne egy-egy dalra rátenni. Belül néha én is vívódok, hogy biztos jó lesz-e így? Aztán a végén rádöbbenek arra, hogy ennek így kellett lennie. A következő lemezemen például valószínűleg kevesebb élő hangszerrel kerülnek majd feljátszásra a dalok. Elektronikusabb hangzást tervezek. Úgy vélem, hogy a fiatalok körében ez kedvezőbb lesz. Ha ezzel el tudom érni őket az üzeneteimmel, akkor megérte!

Tóth Gábor

Uram, adj akkordokat!

Ákos a Vasárnapnak: Kétkedő ember vagyok egy kétkedő korban

Öt húron a mennyország felé

A címlapkép forrása: Facebook/Fridvalszki Gréta

Iratkozzon fel hírlevelünkre