Növekszik a nyomás Tunéziában
Tunéziában egyre nő az országban tartózkodó szubszaharai migránsokkal szembeni ellenszenv. Részben emiatt, részben pedig a drámaian romló gazdasági helyzet nyomán az Olaszországba irányuló illegális migráció rekordokat döntöget – tájékoztat a Migrációkutató Intézet.
Legkevesebb 30, szubszaharai országokból származó migráns fulladt tengerbe március 26-án Tunézia partjainál. Bizonyára nem ez volt az utolsó ilyen eset, hiszen az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az Európába vágyó, a tunéziai partokat ugródeszkaként használó afrikaiak és tunéziai állampolgárok száma. Hivatalos közlések szerint csak múlt héten 80 csónak indult útnak Olaszország partjai felé, fedélzetükön nagyjából 3000, zömében afrikai migránssal.
Az olasz kormány adatai szerint idén már 20 ezren érkeztek Olaszországba Tunéziából, ami az elmúlt év hasonló időszakában mért 1300-hoz képest tizenötszörös növekedést jelent. Ha a tendencia folytatódik, a 2023-ban érkezők száma megdöntheti a 2016-os rekordot, amikor 181436 irreguláris migráns érte el az olasz partokat. Ez pedig komoly fejtörést jelent Giorgia Meloni kormányfő számára, aki választási kampányában határozott fellépést ígért az illegális migrációval szemben.
A növekedés részben annak tudható be, hogy Szerbia 2022 novemberében eltörölte a tunéziai állampolgárok számára addig érvényben lévő vízummentességet, így a belgrádi repülőút, majd a magyar-szerb határon való próbálkozás helyett immár egyre többen vágnak neki a kockázatos tengeri útnak. Nőtt ugyanakkor a szubszaharai régióból érkező migránsok száma is.
A 12 milliós Tunéziában becslések szerint 21 000 fekete-afrikai tartózkodik, akiknek jelenléte egyre nagyobb társadalmi feszültségeket szül.
A 2011-es forradalmat követően nyugati NGO-k és helyi érdekképviseleti csoportok kezdték meg működésüket annak érdekében, hogy javítsák az országban tartózkodó afrikaiak helyzetét. Munkájuk eredményeként 2018 októberében Tunézia lett az első MENA ország, ahol büntethetővé tették a rassz alapú diszkriminációt. A növekvő gazdasági nehézségek és romló közbiztonság miatt azonban a társadalom egyre inkább ellenszenvvel kezdett tekinteni az afrikaiakra. A 2018-ban alapult Tunéziai Nacionalista Párt januárban kampányt indított az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók kitoloncolására.
A társadalmi feszültségeket jól mutatja, hogy a petíciót rövid időn belül egymillióan írták alá.
A nacionalista szervezet a Franciaországból eredő „nagy lakosságcsere” elméletet helyi viszonyrendszerbe helyezve úgy látja, hogy a tömeges afrikai bevándorlás alapjaiban változtatja meg Tunézia kulturális és etnikai karakterét.
Hasonló álláspontot hangoztatott Kaisz Szaíd elnök is, aki február 21-én elmondott beszédében a szubszaharai bevándorlókat tette felelőssé az országon végigsöprő bűnözési hullámért, aggodalmát fejezte ki az ország identitásának megváltozása miatt, és az illegális migrációval szembeni fokozott fellépésre szólította fel a hatóságokat. A beszédet követően tunéziai fiatalok csoportjai feketékre támadtak, Guinea és Elefántcsontpart pedig több mint száz polgárát reptette haza.
Az Afrikai Unió lemondta Tuniszba tervezett csúcsát, elnöke, a csádi Músza Faki pedig „rasszista gyűlöletbeszéddel” vádolta meg Kaisz elnököt.
A növekvő árak és romló gazdasági helyzet miatt Tunéziában egyre fokozódik az elégedetlenség. A kormány és az IMF 2022 szeptemberében egyezett meg egy 1,9 milliárd dolláros segélycsomagról. A tuniszi vezetés azonban attól tartva, hogy a feltételek teljesítése elviselhetetlen terhet róna az így is elégedetlenkedő társadalomra, nem tett eleget a kritériumoknak, így az IMF felfüggesztette a folyósítást. A romló helyzet pedig a migrációs kedv fokozódását hozza.
Forrás: Migrációkutató Intézet
Fegyveres arab „miniállamok” jöttek létre a magyar határ mellett
A címlapkép forrása: Pixabay.com
