Semmilyen jogi kényszerítő eszköze nincs az Európai Unió Bíróságának, hogy megrendeztesse a Pride-ot Magyarországon, de ez nem szokott baloldali politikusokat visszatartani

Az Európai Unió Bíróságának semmilyen jogi lehetősége nincs, hogy bármilyen ideiglenes intézkedéssel kierőltesse a Pride budapesti megrendezését – jelentette ki Gulyás Gergely portálunknak a LIBE bizottság vezetőjének nyilatkozatára reagálva. A miniszter hozzátette, ez persze nem biztosíték arra, hogy baloldali képviselők ne próbálkoznának meg ilyen ötletekkel.

A hírhedt LIBE bizottság magyarországi látogatása kapcsán kérdeztük elsőként Gulyás Gergelyt az aktuális Kormányinfón. Az említett uniós bizottság vezetője ugyanis azt nyilatkozta egy korábbi sajtótájékoztatón:

intézkedéseket sürgetnek annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága, ideiglenes intézkedésekkel tegye lehetővé a Pride jogszerű és békés megtartását.

A Miniszterelnökséget vezető minisztertől arról érdeklődtünk, milyen intézkedésekkel szólhat bele a Bíróság a magyar jogrendbe, még ha időlegesen is. Gulyás Gergely válaszában kiemelte, ezen a területen ilyen jogi lehetősége nincs az Európai Unió Bíróságának. Ugyanakkor megjegyezte,

ez nem jelenti azt, hogy nem próbálnák meg.

Hirdetés

Gulyás Gergely hozzátette, véleménye szerint egyetlen baloldali európai parlamenti képviselő szavai felé nem érdemes olyan elvárásokkal fordulni,

hogy annak bármilyen értelme vagy tárgyszerűsége lenne.

A kettős mérce őshazája

Gulyás Gergelyt kérdeztük azzal a korábban megjelent hírrel kapcsolatban is, miszerint már az Uniós Számvevőszék beszámolója szerint is súlyos problémák vannak az NGO-k uniós a finanszírozása kapcsán. Mint fölvetettük, ez akár beismerése is lehet annak, amit a magyar kormány hangsúlyozni szokott. A miniszter szerint a jelentésből valójában az lett ismét nyilvánvalóvá,

hogy a kettős mérce őshazája Brüsszel.

Mint kifejtette, az látszik, hogy miközben Brüsszel az átláthatóságot jelenleg is garantáló jogrendszerrel rendelkező országokkal szemben támaszt követelményeket, – ahogyan Magyarország esetében is teszik -,

addig alapvető átláthatósági követelményeket nem érvényesítenek saját támogatási gyakorlatukban.

Felidézte, ennek régi hagyománya van Brüsszelben, kezdve a jelenlegi bizottsági elnökasszony sms-ezésével.

 

 

Fölvetettük, ha az uniós számvevőszék rendelkezik ilyen információkkal, akkor azokat miért nem hozzák nyilvánosságra, ha mondjuk a magyar állam erre kirendelt felelőse ezt kéri. Gulyás Gergely kiemelte, hazánk korábban azt kérte az idelátogató jogállamisági biztostól,

hogy Brüsszel, ha nem is tud odáig elmenni, mint ami Magyarországon biztosított. Tehát hogy olyan példaértékű átláthatósági szabályokat hozzon, mint ami Magyarországon működik, legalább közelítsen a jó magyar gyakorlathoz.

Egyelőre nem köthető szervezethez a magyar zászló megrongálása

Végezetül arra a felháborító incidensre is rákérdeztünk, amelynek során spanyol illetők letörték a magyar zászlót a fellobogózott Erzsébet-hídon. Gulyás Gergely elöljáróban kiemelte, a zászlókat, nemzeti szimbólumokat és jelképeket tiszteletben kell tartani. Függetlenül attól, milyen nemzet jelképei legyenek is. Kiemelte, nem véletlen, hogy ezek megrongálását a törvény komolyan bünteti, hiszen

egy közösség összetartozását szimbolizálják.

Portálunknak kiemelte, egyelőre nyomozás folyik az ügyben és nincs információ arról, hogy az esetet valamely szervezet képviselői hajtották volna végre.

Vezetőkép: Budapest, 2025. április 17. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. április 17-én. MTI/Balogh Zoltán