Metropolita atyának a katekézise egyfelől sziklaszilárdan kitart a megszentelt hagyomány mellett, másfelől pedig mégis olyan megfogalmazásokkal tud élni, amelyek a ma emberéhez szólnak. A ma embere számára is megragadhatóvá teszi a hitet – méltatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Hilarion Alfejev metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének kormányzója Jézus Krisztus című műve magyar nyelvű kiadását, az ünnepélyes könyvbemutatón csütörtökön Budapesten a Központi Papnevelő Intézet dísztermében.

Az a kultúra, az a kereszténység, amit a pravoszlávia ad nekünk az olyan érték, ami fölötte áll a mindennapok politikai hullámverésének. Metropolita atya számunkra a hit követe és a béke embere – fűzte hozzá.

A könyvet átjárja az európai kereszténység és európai kultúra sajátos zamata. Mégpedig úgy, ahogy ezt a valaha nagyobb egységet mutató földrészt, annak keleti oldaláról, Oroszországból érzékelik

– fogalmazta meg gondolatait Martos Levente Balázs püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, aki három szempontot emelt ki a könyv méltatása során. Beszélt az újszövetségi szentírás tudomány hasznáról, a tanúságtétel erejéről, valamint az európai kultúra egységéről, sajátos zamatáról.

Mint kifejtette, a magyarul megjelent könyv felépítése valamiképpen az evangéliumok rendszerét is tükrözi. Az életutat követő fejezetekre tagolódik, és ezeken belül hosszabban időz egy-egy kérdésnél, evangéliumi epizódnál, Jézus példabeszédeinél, az Úr csodáinál valamennyi teológiai jelentőségű eseménynél, a szenvedéstörténet, és a feltámadás elbeszéléseinél.

hirdetés

Budapesten a Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be Hilarion Alfejev metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének kormányzója Jézus Krisztus című műve magyar nyelvű kiadását. Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

„Az evangéliumok Jézusról alkotott képe mozaikszerű. A hit távlatában látjuk gyönyörű egységét. Ha pedig közel lépünk hozzá, minden egyes elemét színesnek, ragyogónak és egyedinek érzékeljük. Az evangéliumoknak ehhez a rendjéhez igazodik metropolita atya Jézusról közvetített képe is. A részletek felragyognak benne, egyik a másik után, hogy az egész tanúságtételben Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit igazsága mutatkozzék meg” – részletezte Martos Levente Balázs.

Az eseményen köszöntőt mondott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, utalva VI. Benedek pápa gondolataira, aki úgy fogalmazott:

“Kiemelkedő jelentőségű Hilarion Alfejev metropolita könyve, amelyben a szerző – érsekként, szerzetesként és tudósként – egészen a kereszténység szívéig hatol, amikor Jézus Krisztus alakját a maga lelki mélységében, ugyanakkor történelmi valóságában tárja elénk.”

“Őszintén remélem, hogy az ortodox keresztényeket csakúgy, mint a nyugati világ keresztényeit megérinti ez a tanúságtétel, és az Istentől egyre inkább eltávolodó világunkban sikerül megtalálniuk Krisztust.” Kuminetz Géza elmondta, e könyv szerzőjét a szó legigazabb értelmében bűvöletébe ejtette Jézus Krisztus alakja, és a szó legigazabb értelmében vett bűvölet ihlette a könyv megírására.

„Ez egy megrázó lelki utazás volt, amely öt évig tartott. Ez olyan öt év volt, amikor gyakorlatilag minden nap belemerültem néhány órára az evangélium légkörébe. Jézus Krisztussal együtt végigjártam az összes utat, amelyeken Ő is végigment. Tanúja voltam az Ő csodáinak. Hallgattam az Ő tanításait, ott álltam az ajtó mögött, amikor pillanatnyilag besétált. Ott álltam a keresztje mellett” – fogalmazott a könyv ünnepélyes bemutatója keretében a könyv szerzője.

Elmondta, hogy ez a mű az eredeti hat kötet rövidített változata, melyet egy sorozat keretein belül publikált. „Amikor eltelt egy bizonyos idő, rájöttem, hogy a mai embernek nagyon nehéz elolvasnia hat kötetet, és akkor megértettem, hogy a mai emberek elfoglaltak. Akkor elkészítettem a hat kötetes változat rövidített verzióját, és ez a rövidített verzió, amit ma bemutatunk magyar nyelven” – fejtette ki. Egy olyan sorozat keretein belül publikálta e rövidített verziót, melyet Maxim Gorkij alapított 1933-ban, „Kiváló emberek életútja” címmel és orosz nyelven több mint háromezer író, költő, filozófus, forradalmár, terrorista életrajza jelent meg e gyűjtemény keretein belül. Hilarion Alfejev ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egyesek szerint Jézus Krisztus életrajza nem ebbe a sorozatba való. “Az én válaszom az volt, hogy ha a Krisztusnak nem derogált, hogy az ő keresztje a két rabló keresztje között állt, akkor azt sem fogja bánni, hogy életrajza egy polcon fog állni Lenin, Sztálin és más terroristák életrajza és forradalmárok mellett.”

Hilarion Alfejev elmondta, könyvében elsősorban Jézus Krisztusról, mint emberről mesél, arról a történelmi kontextusról, amelyben élt. Arról, hogy milyen ember volt, milyen volt a jelleme. Hogyan reagált más emberekre. Milyen volt az életmódja? Mit evett?

Arról is beszélt, hogy Jézus Krisztus mindenek mellett a leghíresebb ember volt az emberiség egész történelme folyamán. Majd pedig több kérdést is megfogalmazott: Volt-e másmilyen ember, aki ekkora óriási hatást tett volna az emberiség, az emberi kultúra fejlődésére. Volt-e olyan ember, akinek az ábrázolása ilyen nagy számban létezik? Volt-e a történelemben egy másik személy, aki ennyire mély, átfogó és gyümölcsöző hatást gyakorolt volna az emberi kultúra fejlődésére? Lehet-e Jézus Krisztushoz hasonlítani bárki mást az erkölcsi fejlődésre gyakorolt hatásfoka tekintetében? Volt-e a történelemben még egy olyan ember, akiről annyit írtak volna, mint Jézus Krisztusról? Mint rámutatott, a keresztények fő könyvét – a Bibliát – részben, vagy teljesen 500 nyelvre fordították le. Mára a kiadott példányok száma meghaladta a 8 milliárdot.

Hilarion Alfejev a könyvében elsősorban Jézus Krisztusról, mint emberről mesél. Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

Azt mondta, hogy az evangélium egy páncélszekrényhez hasonlítható, amelyhez két kulcs van. „Az első kulcs az a hit, hogy Jézus Krisztus teljes értékű ember volt. A második kulcs az a hit, hogy ő Isten volt. Enélkül a két kulcs nélkül lehetetlen kinyitni az evangéliumi történet páncélszekrényét, nem lehet megérteni annak értelmét, az ő jelentőségét” – fűzte hozzá.

„Mit jelent Jézus Krisztus emberisége? Annyit jelent, ahogy az egyházi atyák mondták, hogy ő mindenben hozzánk hasonló volt, kivéve a bűnt. Nem volt egy superman, semmi hősies nem volt benne. Olyan értelemben, ahogyan mi a hősökről szoktunk beszélni. Hírneve tekintetében felülmúlt minden más történelmi személyiséget, még a leghíresebbeket is. Így van mindez annak ellenére, hogy Ő nem követett el semmilyen nagy hírű cselekedet, nem hódított meg országokat, nem kormányzott területeket, nem írt egyetlenegy könyvet sem, nem alkotott se festészeti, se szobrászati, se zenei műveket, élete rövid volt, és emberi mértékkel tragikus véget ért – egy gyötrelmes kivégzéssel. Büszkén emelt fejjel indult a halálba. Nagyon kemény fizikai és lelki kínok közepette halt meg”- mondta, hozzátéve, hogy Jézus Krisztus keresztje nemcsak egy embernek a keresztje volt, akit megfeszítettek igaztalanul, hanem az Isten keresztje testesült. „Aki magára vállalta a szenvedéseket és a halált, és ezért volt megváltó az ő halála. Annak a hitnek a fényében, hogy Jézus Krisztus egy megtestesült Isten volt, így nyílik meg az evangélium. Ha ez a hit nincs meg, hiányzik, akkor soha nem tárul fel az evangélium teljességében” – fogalmazott.

Hilarion Alfejev metropolita kitért arra is, hogy számunkra a Jézus Krisztus születéséhez igazodó naptár használata ugyanolyan természetesnek tűnik, mint az évszakok változása, mint az, hogy reggelenként hajnalodik és esténként alkonyodik.

Arra a kérdése, hogy miért éppen Jézus Krisztus születési dátuma lett az egész világ számára az a kiindulópont, amelytől két ellentétes irányba halad a történelem: a jelenbe és a múltba, az első és a legnyilvánvalóbb válasz szerinte az, hogy Jézus Krisztus volt a legismertebb ember az összes valaha élt személy közül.

Világszerte templomok épültek és épülnek eme ember tiszteletére. Jézus Krisztusnak nincs vetélytársa az emberek elméjére és szívére, személyes és közösségi életükre, világnézeti és erkölcsi értékrendszerükre gyakorolt hatása tekintetében. Miben rejlik ennek az egyedülálló személyiségnek a titka? Miért van az, hogy Krisztus születése után kétezer évvel az emberek továbbra is ehhez a dátumhoz igazítják naptáruk összes dátumát? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszokat adni ebben a könyvben, amely Jézus Krisztus életrajzát tartalmazza, valamint ismerteti az Ő tanítását, szerzői megjegyzések kíséretében.

Gerzsenyi-Raczkó Tímea

Fotók: Lambert Attila/Magyar Kurír