A háborúra nem látunk geopolitikai tekintetben önálló német vagy európai választ, inkább csak sodródást a nemzetközi trendekkel. Azaz sok megoldatlan krízis van Németországban, mindezekre nem találta még meg a német politika a megfelelő válaszokat – nyilatkozta Bauer Bence a Magyar-Német Intézet igazgatója.
– Ősszel arról beszélgettünk, hogy az orosz gáz nélkül nehéz tél előtt állhat Németország. Hogyan alakult a fűtési szezon, sok üzemet kellett leállítani?
– Nem, érdemi leállítások nem voltak. Olyan lokális korlátozások azonban voltak, mint amikor egy januári vasárnap délután Baden-Württemberg tartományban három órán át arra kérték a lakosságot, hogy ne kapcsolják be a háztartási nagyfogyasztókat, azaz a szárítógépet, mosogatógépet, mosógépet. Mindezt nem nevezhetjük korlátozásnak. Tény, hogy a szabadidős létesítmények egy jelentős részét leállították a télre, de ezek az intézkedések az embereknek az életminőségét tragikusan nem rontották.
Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Milyen problémák előtt áll Németország?
– Számos problémára bizonytalanok a válaszok. Az olvasók figyelmét most két olyan aspektusra szeretném felhívni, amelyek kevésbé kerülnek reflektorfénybe, holott igen lényegesek. Az egyik a karbonsemlegesség elérése, amely tekintetében Németország egészen rossz irányba fordult. Orosz gáz már nincsen, az amerikai palagáz behozatala pedig roppant drága, ezért fokozottan a széntüzelésű erőművek fedezik a német energiafogyasztás nagyját. Ehhez még a korábban már leállított szénerőművek egy részét is újra üzemebe helyezték.
Egyes napokon a német energiamixben a feketeszén aránya eléri az 50 százalékot, átlagosan pedig immár stabilan 30 százalék fölött van.
Ráadásul idén áprilisban a meglévő atomerőműveket is kikapcsolják. A német zöldek, akik az atomenergiát elutasítják, most hirtelen szénpártiak lettek, holott annak környezetkárosítóbb hatása egyértelmű. Ez tehát az egyik aspektus, ami szerintem aggodalomra ad okot.
– Mi lenne a másik?
– Az energiaárak elszabadulása. Ezeknek az áraknak a fékezésére 200 milliárd eurót adott a német állam a lakosságnak és a vállalkozásoknak. Ez egyszer elég volt a krízis átvészelésére, de nem lehet minden évben 200 milliárdot osztani az embereknek. A hosszú távú fenntartható pénzügyi gazdálkodás is egy olyan kérdéskör, ahol nem látszanak a megoldások. Ennek eredményeképpen pedig Németország az eladósodás útjára lép.
hirdetés– Mi okozza a fő gondot?
– Az, hogy Németország egyre kevésbé krízisálló, mindez pedig több okra vezethető vissza. Európa és Németország egymást követő válságokba került, amelyek többségéből még mindig nem sikerült kikecmeregnie. Emlékszünk még a görög államadóssági válságra, amely pénzügyi bizonytalanságot okozott. Utána 2015-től megjelent a migrációs válság, amelyet Németország a mai napig nem hevert ki.
Egyre nagyobb problémát jelent a migránsok elhelyezése.
2020-tól a koronavírus okozott újabb egészségügyi és gazdasági válságot. Németország sokkal később épült fel ebből a válságból is, mint más országok. A tavaly megkezdődő orosz-ukrán háború pedig energiakrízist idézett elő, amely ráadásul súlyos inflációval és további migrációs nyomással jár együtt.
Azt láthatjuk, hogy a válságok egymásba érnek és nem látszik a végük.
Németország. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
– Hogyan viszonyul a háborúhoz a német társadalom?
– Az orosz-ukrán háborúval együtt létrejövő új válság is teljes mértékben érinti a német társadalmat. Ráadásul az elmúlt évek válságainak a közös vonása az, hogy leginkább a társadalomnak a rosszabbul kereső szegmenseit érintette. Növekednek a szakadékok. Elég csak abba belegondolni, hogy amíg a szellemi foglalkozásúak, a nagyvárosi irodisták, akik kényelmes home office-ból tudtak dolgozni a járvány alatt meg tudták őrizni munkahelyeiket, addig a fizikai munkások jobban ki voltak téve a vírus kockázatainak, most pedig a gazdasági nehézségeknek.
Mindezek hatására nem meglepő, hogy a németek közül egyre többen kérdőjelezik meg Ukrajna támogatását.
A háborúra nem látunk geopolitikai tekintetben önálló német vagy európai választ, inkább csak sodródást a nemzetközi trendekkel. Azaz sok megoldatlan krízis van Németországban, mindezekre nem találta még meg a német politika a megfelelő válaszokat, ezt pedig a választók is érzik.
Tóth Gábor
Címlapkép Tóth Gábor, Vasarnap.hu
