Nyilvánvaló, hogy Oroszország itt a bűnös, de az orosz-ukrán háborúval egyben egy nagyon hangsúlyos világpolitikai, geopolitikai kérdés is létrejött. Németország is pontosan tudja, hogy okosan kell eljárni Oroszországgal szemben, azzal a világhatalommal, aki mindig ott lesz a térképen – Bauer Bencével, az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért intézmény igazgatójával beszélgettünk.
– Az Ukrajnából Magyarországra menekülők nagy többsége – kivéve a kárpátaljai magyarokat – tovább utazik Nyugat-Európába, elsősorban Németországba. Milyen a helyzete ott az ukrán menekülteknek?
– Németország és a német emberek egységesen állnak ki az ukrán menekültek mellett. Szolidárisak az ukránokkal, akiket próbálnak teljeskörűen ellátni. A jelenlegi helyzetet sokan a 2015-ös migránsválsággal hasonlítják össze – alaptalanul.
Látni kell, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán merőben más helyzet alakult ki, mint akkor.
Itt ténylegesen menekültekről van szó, akik egy háború elől jönnek az Európai Unió területére. A helyzet annyiban is más a 2015-ös válsághoz képest, hogy a Németországba érkező ukránok nagy többsége vissza is szeretne térni az otthonába. A háborúnak nem látjuk a végét, de Ukrajnának vannak olyan biztonságos és infrastrukturálisan jól működő részei is, ahova már többen vissza is térhettek.
Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Mi alapján dől el, hogy hova menekülnek az ukránok?
– Oda mennek az emberek, ahol van valami kapcsolódási pontjuk, ahol rokonaik, barátaik és ismerőseik élnek. Magyarországon nyilvánvalóan nincs akkora ukrán közösség, mint például a Balti államokban vagy éppen Lengyelországban. Kevesen tudják idehaza, hogy már a háború kitörése előtt is 1,5–2 millió ukrán dolgozott Lengyelországban. Sokan menekültek ezekhez az ismerőseikhez. Németországba is sokan érkeztek hasonló kapcsolatok révén.
Az ukránok ott is nagyon hálásak a segítségért, és ha úgy alakul, megpróbálnak valamilyen módon munkába is állni.
Be akarnak illeszkedni az adott ország társadalmába, de többségük valóban mást sem vár, mint a háború végét és azt, hogy hazamehessen.
hirdetés– Angela Merkelnek nemzetközileg is komoly tekintélye volt. Most – amikor a német érdekérvényesítő képesség csökken – mégis sok kritika éri a kancellár asszony egykori munkásságát.
– Merkel politizálását mostanában valóban sok kritika éri, ugyanakkor az, hogy hogyan ítéli meg ma a kormányzását a CDU elnöksége, illetve a német közvélemény, az rájuk tartozik. Én nem szeretnék csatlakozni ezekhez a kritikusokhoz, mivel ez egyrészt egy belpolitikai vita, másrészt mi, magyarok a magyar-német kapcsolatok szempontjából csak jókat tudunk mondani Angela Merkel munkásságáról. Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy ő sokszor próbálta meggyőzni a kancellár asszonyt, hogy maradjon. Szerinte, ha Merkel kancellár marad, akkor az ukrán-orosz háború sem tört volna ki. Meglátásom szerint ez a vélekedés helytálló lehetett volna, hiszen Merkel asszony politizálása mindig arról volt híres, hogy intenzíven figyelte a körülötte lévő folyamatokat.
Próbált egyszerre krízismenedzser lenni, megoldásokat keresni a váratlan kihívásokra és egyben igyekezett a különböző érdekeket is összeegyeztetni.
Ráadásul Angela Merkelnek volt egy ritkán emlegetett előnye is: képes volt a kis országokkal is szemmagasságból tárgyalni. Ez talán kevésbé van meg a mai német vezetésben.
Németország korábbi vezetője, Angela Merkel kancellár (Forrás: Pixabay.com)
– Talán éppen Olaf Scholz próbálja követni a merkeli hagyományokat.
– Pontosan így van, Scholznál látok egy olyan attitűdöt, amelyet Angela Merkelnél is. Ez annyira nem is meglepő, mert Scholz két Merkel-kormányban is volt miniszter. Egyszer szociális miniszterként, majd pedig pénzügyminiszterként és kancellárhelyettesként állt Merkel mögött. Ez a megfontoltság most is fontos lenne, de most talán kevésbé van jelen, kiváltképpen a Zöld Pártnál, mivel ők kevésbé tapasztaltak, hiszen 16 éve nem voltak kormányon.
– Felmerültek olyan vélekedések, hogy ha Németország megnyitná az Északi Áramlat-2-t, akkor rögtön leesnének a gázárak. Valóban így lenne?
– Azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Kétségtelen, hogy nemrégiben Wolfgang Kubicki a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentje, a Bundestag elnökhelyettese, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke valóban ezt vetette fel. A liberális párttól függetlenül is sokan gondolják úgy, hogy itt lenne az ideje, hogy újragondolja Németország az elmúlt fél év politikáját. Ennek azonban kevés realitását látom.
– Miért?
– Azért, mert Oroszország nem látszik megbízható partnernek a gázszállítások terén. Az Északi Áramlat-1-en eddig is akadozó gázszállítás szeptember elejétől „karbantartás címén” ismételten megszűnt. Látható, az orosz fél oldaláról folyamatosan érkeznek különböző érvek, hogy miért kell megszakítani a szolgáltatást… Nyáron is ezt tapasztalhattuk.
Az Északi Áramlat-2 gyakorlatilag hiába készült el, nem lenne garancia arra, hogy valóban érkezne gáz.
– Némi kivárás után Németország hadi- és harcászati eszközöket küld Ukrajnának. Mit várnak ettől?
– A német politika úgy ítélte meg, hogy nem szabad tovább hizlalni a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországot, ezért indultak meg a szankciók. Az orosz energiahordozók behozatalának megtiltása is ezt a célt szolgálja, ezzel kívánták az orosz gazdaságot tönkre tenni. Ez egy idealista elképzelés, mert láthatjuk mindez a gyakorlatban másképpen történik. Ezért van az, hogy Németország most arra kényszerül, hogy lavirozzanak az energiabeszerzés területén.
A német kormányban az a gondolat is él, hogyha elég erősen fel tudják fegyverezni az ukrán hadsereget, akkor ők előbb-utóbb ki tudják szorítani az oroszokat a megszállt országrészekből.
Sőt, visszaszerezhetik a 2014-ben már elvesztett területeket is. Ez a gondolat a német politikában ma is domináns, de azért vannak, akik felhívják a figyelmet arra, hogy mindez a valóságban másképpen is megtörténhet.
Harci helikopter Németországból. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)
– Hogyan zárulhat ez a háború?
– Ezt ma senki nem tudja, az azonban bizonyos, hogy egy háborút a legokosabb úgy befejezni, hogy arra béketárgyalások útján kerüljön sor. Nem pedig úgy, hogy az egyik fél a másikat úgy veri meg, hogy közben teljesen megalázza. Nyilvánvaló, hogy Oroszország itt most a bűnös, de az orosz-ukrán háborúval egyben egy nagyon hangsúlyos világpolitikai, geopolitikai kérdés is létrejött.
Németország is pontosan tudja, hogy okosan kell eljárni Oroszországgal szemben, azzal a világhatalommal, aki mindig ott lesz a térképen.
Természetesen Ukrajna is ott van és ott is marad a térképen, de tudjuk, hogy más jelentőségű tényező, mint Oroszország. A háború végkifejlete részben el is fogja dönteni ezeket a megválaszolásra váró geopolitikai kérdéseket.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu
