Uniós forrással mentenék meg a turulmadarakat
A kerecsensólymok európai uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. Régiónkban tíz év alatt 38 százalékkal esett vissza a veszélyeztetett madarak száma. Az Észak-Alföldön a Európai Unió LIFE-programja során igyekeznek növelni a populációt – tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A kerecsensólyom Magyarország kultikus madárfaja, Emese álma című eredetmondánk turulja nagy valószínűséggel a madár Altaj-hegységi változata lehetett. A faj európai állományának jelentős része a Kárpát-medencében fészkel, így megőrzésében is kiemelt szerepe van a magyarországi hazai természetvédelemnek.
A kerecsensólyom a mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt veszélyes vegyszerek miatt az 1970-es évekre a kipusztulás szélére került Közép-Európában.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-es megalakulásakor a hazai állományt kevesebb, mint 10 fészkelő párra becsülték.
Az ezt követő három évtizedben az MME és a közben sorra megalakuló nemzeti parkok fajmegőrzési munkájának eredményeként a magyar állomány jelentősen megerősödött. A kiemelkedő hazai kerecsensólyom-védelmi eredmények nemzetközi elismerésben részesültek és a munkát az Európai Unió LIFE programja is támogatta.
A sikeres fajmegőrzési program hatására a hazai állomány 2010-ig folyamatosan növekedett, majd országosan mintegy 150–180 fészkelő pár környékén stabilizálódott. Ugyanakkor az egyes fészkelőterületek között jelentős különbségek alakultak ki. Míg Dél-Magyarországon lassan továbbra is nőtt az állomány, addig az észak-alföldi régióban jelentős csökkenést tapasztaltak a szakemberek.
Itt 2009-2019 között 72-ről 45 párra (38 százalékkal) zsugorodott a populáció. Ennek hátterében egyrészt a legfontosabb ismert veszélyeztető tényezők: áramütés, illegális mérgezés és lelövés, valamint a madarak ütközése légvezetékekkel és járművekkel állnak. Emellett egyértelmű problémát jelent a zsákmányállatok – különösen az ürgék és a hörcsögök – állománycsökkenése, valamint az agrártájban a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorulása.
A most induló „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-LIFE SakerRoads)” című projekt célja, hogy pontosan felmérjék az egyes veszélyforrásokat és megpróbálják a legfontosabbakat mérsékelni.
A hat évig tartó projektet 75 százalékban az Európai Unió LIFE programja támogatja, amelyhez a társfinanszírozást a magyar állam, valamint a projektpartnerek biztosítják.
A projektben az MME mellett részt vesz a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a MAVIR Zrt. is.
A projekt fókuszterülete négy észak-alföldi Natura 2000 terület, így a fajmegőrzési akciók elsősorban a Jászság, a Hortobágy, a Hevesi-sík és a Borsodi-Mezőség Különleges Madárvédelmi Területen kerülnek megvalósításra. A projekt keretében a legmodernebb módszerekkel követik nyomon a kerecsensólyom-példányokat, így nyomkövetők, kamerák, speciális jelölő gyűrűk és tollakból kinyert DNS-lenyomat segítségével azonosítják a szakemberek az egyes példányokat és így próbálják megállapítani, hogy milyen tényezők okozhatják az állomány csökkenését.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
A címlapkép forrása: Pixabay.com
