Bese Gergő atya: Kövess engem!
A mai vasárnapon Jézus elhagyja Názáretet és Kafarnaumban telepedik le. Fontos város ez a Földközi – tenger és Mezopotámia közötti kereskedelmi útvonalon. A vallásilag homogén Názáretből a pogány Kafarnaumba való eljutása azt jelenti, hogy Jézus nem csak az övéinek szól, hanem a pogányoknak is egyaránt. Izrael vallási életének árnyékos oldalán nagy fényesség támad. Azonban a fény, Jézus jelenléte, önmagában még kevés, egyéni megtérésre is szükség van. De nem csak Kafarnaum megtérésére van szükség, hanem más népek is vágynak a vele való találkozásra, ezért vándor prófétává válik. Nem karbatett kézzel várja a tömegek érkezését, hanem eléjük siet, ő megy hozzájuk.
Kafarnaum városa jó edzőtábor, hiszen a zsidók – pogányok, a kereskedőkkel érkező új eszmék találkozási helye. Az ott élők már edzettek és képesek megfelelni válaszolni a kihívásokra. Nem véletlen, hogy Jézus ebből a városból gyűjti maga mellé, a belső köréhez tartozókat, azaz a tanítványokat. Péter, András, Jakab és János halászok voltak. Életritmusuk szorosan együtt élt a természettel. Habitusukhoz tartozott, hogy képesek voltak csendben lenni, hallgatni a csónakban a hullámok zúgását, elmélkedni az élet nagy kérdéseiről. De nem magányos harcosok voltak, hanem igazi csapatjátékosok, hiszen a hálót a bárkába húzni nem volt egyszerű feladat, barátokra, társakra volt szükség. Ezek a halász emberek munka közben kapják a megszólítást, a hívást!
„Gyertek, kövessetek, emberhalászokká teszlek titeket” (Mt 4,19).
Ebből az élethelyzetből is látjuk, hogy a Mester a legváratlanabb helyeken is képes megszólítani. Abban a pillanatban érinti meg a lelkünket, amikor azt a legalkalmasabbnak tartja. Váratlan, de céltudatos. Ez Krisztus! A mi életünkben ugyanez játszódik le. Ha receptoraink rendben vannak és van fülünk a hallásra felismerjük Jézus hangját. Mely a folytonos megtérésre és újjászületésre hív! Csak benne tud kiteljesedni az életünk. A tanítványok, hálóikat maguk mögött hagyva követték őt. Nem arról elmélkedtek, hogy mi lesz holnap, ki veszi át a stafétát, hanem, hogy megtalálták életük értelmét. Ma éppen erre a ráébredésre lenne szüksége az emberiségnek, legalább is szűkebb hazánk lakosságának biztosan. Annyira megkeseredett, céltalan, lelketlen és kiüresedetté váltunk, hogy elérkezett az idő.
Jézus, a Kárpát – medence pogány vidékein is képes világosságot gyújtani a szívekbe!
Remélem a magyarság szívébe még időben érkezik a felismerés, a megtérés és újjászületés.
A címlapkép forrása: Pixabay
