Így látta az orosz-ukrán háború alakulását Bogár László és Nógrádi György
Cikkünkben az orosz-ukrán háború legfontosabb állomásait idézzük fel Nógrádi Györggyel a Budapesti Corvinus Egyetem, és Bogár Lászlóval a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóival készült 2022-es interjúinkkal.
Az orosz támadás hírére az összes nyugati vezető elképedt
2022 február közepén még arról beszéltünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel, hogy miért nem valószínű egy orosz-ukrán háború kitörése. Pár nappal később február 24-e hajnalán azonban már a meginduló háborúról beszélgettünk.
„Bármilyen fegyvert adnak Ukrajnának a nyugatiak, az orosz fölény úgy is óriási. Az orosz támadás hírére az összes nyugati vezető elképedt. A franciák és a németek egyaránt azt hitték, hogy közvetíteni tudnak és el tudják érni a békés rendezést. Nem így lett” – nyilatkozta a háború kitörésének első óráiban Nógrádi György.
Világháború-e az orosz-ukrán háború?
Bogár László közgazdászt márciusban kérdeztük az orosz-ukrán háborúról, amit már akkor a harmadik világháborúnak nevezett:
„Az első és második világháborút sem nevezték egy darabig világháborúnak. Mindig egy kis helyi konfliktusként kezdődött és aztán szép lassan belerángatták az egész világot. Sajnos esélyes, hogy most is ez a forgatókönyv lép életbe.”
Nógrádi György novemberi interjújában elmondta, hogy szerinte az orosz-ukrán háborút még nem lehet világháborúnak nevezni:
„Úgy fogalmaznék, hogy egy újabb világháború szélén áll az emberiség. Szakértők azt mondják, hogy egy újabb hidegháború elé nézünk. Ha e kettőből kell választani, akkor minden problémája ellenére is az utóbbit, a hidegháborút kell választania az emberiségnek” – nyilatkozta.
Nógrádi György: A III. világháború szélére sodródott az emberiség
„Az Északi Áramlat-2 létrehozásának megakadályozása mindig is az amerikai stratégiai célok között szerepelt”
Bogár Lászlót a háború egyik legnagyobb ellentmondásával kapcsolatban az Északi Áramlat-2 használhatatlanná tételéről kérdeztük. Véleménye szerint a Németországot és Oroszországot összekötő vezetékrendszer tönkretétele amerikai célokat szolgált.
„A használhatatlanná tett vezeték-rendszer éppen az Amerikai Egyesült Államok érdekeit szolgálják, nem pedig Oroszországét. Az Északi Áramlat-2 létrehozásának megakadályozása ugyanis mindig is az amerikai stratégiai célok között szerepelt” – nyilatkozta Bogár László.
Bogár László: Az Északi Áramlat használhatatlanná tétele amerikai célokat szolgált
Az európai gazdaság kipukkanhat, Ukrajna megszűnhet létezni
Az európai szankciók nem kellő eredményességéről és az energetikai válságokkal küzdő Európáról többször is beszéltünk Nógrádi Györggyel. A biztonságpolitikai szakértő beszámolt arról, hogy az orosz energiahordozók számára új piacot találtak Ázsia országaiban.
„Az ázsiaiak megveszik az orosz kőolajat, szenet és földgázt. Kínának kedvező ez az állapot, mivel olcsóbban tudja megvenni az orosz gázt, mint korábban. Az oroszok a szankciók ellenére elképesztő bevételhez jutottak azzal, hogy a kőolaj és földgáz ára az egekbe emelkedett. Európa pedig nagyon nehéz helyzetbe került. Ráadásul még most sem látszik, hogy hogyan fogja a szükséges energiaigényét kielégíteni.” – mondta Nógrádi György szeptember végén.
Bogár László decemberi interjújában pedig arról beszélt, hogy Ukrajna kirablása elkerülhetetlen, jelenlegi formájában akár meg is szűnhet létezni.
„Az ukrán vezetés képzeleg az 1000 milliárd dolláros helyreállításról, mindez meglátásom szerint csak egy hamis és alaptalan média narratíva, ebből semmi nem lesz. Ukrajna megszűnhet létezni és miután kifosztották afrikai nyomorúságban hagyják. Nem szeretném, hogyha igazam lenne, mert az ukrán nép ártatlanul eddig is nagyon sokat szenvedett, de sajnos erre haladnak az események.”
A háború vége attól függ, lesz-e orosz-amerikai megállapodás
Nógrádi György beszámolt arról, hogy a háború végétől elképesztő messze van az emberiség „Egyelőre számos kérdésre nincs válasz, mert az elhúzódó háború generálja az újabb és újabb problémákat”.
Később a biztonságpolitikai szakértő Vácon egy polgári est keretében jegyezte meg, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt tovább nő a Magyarországot is érő migrációs nyomás, Nógrádi György szerint, hogy mikor érhet véget a háború attól függ, lesz-e orosz-amerikai megállapodás. Nógrádi György kérdésünkre azt is mondta, hogy Magyarország déli határát védenünk kell. Míg a biztonságpolitikai szakértő szerint Romániát elkerülik, addig Magyarországon idén meghaladta a 235 ezret az illegális határátlépések száma, Rétvári Bence úgy reagált, hogy idén megduplázódott a tavalyi évhez képest az illegális határátlépők száma, ez pedig a hazai börtönökben is többletköltséget okoz.
Címlapkép MTI/AP/Efrem Lukackij
