Nem tudom ki követte el a merényletet, ugyanakkor úgy látom, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek használhatatlanná tétele amerikai célokat szolgált. – Az Északi Áramlat vezetékeit ért támadásról Bogár László közgazdásszal beszélgettünk.

– Az elmúlt időszakban többször is beszélgettünk arról, hogy a narratívák háborúja zajlik. Ez pontosan látszik az Északi Áramlatot ért támadás esetében is. Ön szerint mi történt a gázvezetékekkel?

– Ott kell, hogy kezdjem, hogy valóban, világukban a narratívák permanens globális háborúját éljük. Van egy alaphazugság, amelynek a lényege, hogy elhitetik velünk, hogy az életük egy önszerveződő rendszer része, amelyben magunk dönthetünk a sorsukról: mi közben ez nincs így.

Bogár László közgazdászt az Északi Áramlatot ért támadásról kérdeztük. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

A „láthatatlan” hatalmi gépezet hamis elbeszélési módja mindenütt jelen vannak: természetesen az orosz-ukrán háború kapcsán is. Látható, hogy a háború körüli beszédtér széttöredezett, így számos alapvető kérdésre nem tudunk biztos válaszokat adni, csak az ellentmondások sorozatával találkozunk.

– Nincsenek válaszok az Északi Áramlat vezetékeit ért támadásokra sem…

– Nincsenek, mert nincs egyetlen adekvát narratíva sem a háborúról. Az is nagy dolog, hogy már papírunk van arról, hogy ez valóban merénylet volt. Lezárult a svéd vizsgálat, amely egyértelművé tette, hogy valakik tudatosan okozták ezeket a károkat. Ilyenkor elindul a találgatás, hogy kinek állhatott az érdekében ezt tenni. Sokan az oroszokat vádolják meg, de érdemes megvizsgálni az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken szavait is.

Bejárta a világot az a videófelvétel, ahol másfél perc alatt háromszor használja a „nagyszerű lehetőség” kifejezést a merényletre.

Ez önmagában véve is elgondolkodtató, hogy történik egy rendkívül kényes, az egész globális rendszert érintő, veszélyes helyzet, amelyet az amerikai külügyminiszter csak „nagyszerű lehetőségnek” titulál.

hirdetés

– Blinken miért láthatott ebben a támadásban lehetőséget?

– Azért, mert az amerikai birodalom számára valóban az. Az amerikai külügyminiszter szerint nagy valószínűséggel az oroszok támadták meg a vezetékeket. Holott a használhatatlanná tett vezeték-rendszer éppen az Amerikai Egyesült Államok érdekeit szolgálják, nem pedig Oroszországét.

Az Északi Áramlat-2 létrehozásának megakadályozása ugyanis mindig is az amerikai stratégiai célok között szerepelt.

A magyar származású, amerikai stratégiai elemző George Friedman már 2015-ben úgy fogalmazott, hogy az amerikai birodalom már a negyedik háborúját vívja annak érdekében, hogy megakadályozza Németország és Oroszország hosszú távú, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködését.

– Pontosan mire gondolt Friedman?

– Arra, hogy az első és második világháborúban, valamint a hidegháborúban sikerült Németországot és Oroszországot szembefordítani egymással, illetve elszigetelni egymástól. A negyedik háború 2014-ben kezdődött meg, amikor Ukrajnában tulajdonképpen egy szervezett államcsíny zajlott le, amelyre válaszul oroszok ukrán területeket szálltak meg. Európa pedig elkezdett szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben.

Oroszországnak szinte végtelen mennyiségű energiahordozója és nyersanyaga van. Németország éppen ezekben szegény, de egy elképesztően kifinomult – kétszáz év alatt önmagát tökéletesre fejlesztő –, technostruktúrát hozott létre.

Vagyis a két ország tökéletesen kiegészíti egymást.

Amíg relatíve olcsón és gyorsan Európába került a nyersanyag és az energia addig Németország világszínvonalú járműveket, szerszámgépeket volt képes gyártani. Ez a hosszú távú, kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat az amerikai világbirodalmi érdekek szempontjából kifejezetten negatív volt. Az Amerikai Egyesült Államoknak alapvető stratégiai érdeke az, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a német és orosz birodalmat egymástól elválassza. Mindezt Amerika nem azért teszi, mert gonosz, hanem azért, mert az érdekei ezt diktálják.

Ha két nagy riválisa – Németország és Oroszország – egy pusztító háborúban kölcsönösen földig rombolja egymást, és mind a kettő meggyengül, az számára előnyt jelent.

– Az Északi Áramlat-2 sohasem volt az Amerikai Egyesült Államok szíve csücske.

– Valóban, 2017-ben az Egyesült Államok nagyon határozottan jelezte, hogy nem fogják megengedni azt, hogy az Északi Áramlat-2-t üzembe helyezzék. Erre jött az az európai nyilatkozat – amelyet a német és francia kormány együttesen adott ki – amely visszautasította

A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án.  Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Amerika otromba beavatkozását az európai energiapolitikába. Idén év elején – még a háború kirobbanása előtt –, amikor Olaf Scholz német kancellár Washingtonba látogatott, akkor Joe Biden amerikai elnök újra kijelentette, hogyha az orosz hadsereg átlépi az ukrán határt, akkor az Északi Áramlat-2 semmiféleképpen nem fog működni. Erre pedig egy amerikai újságíró megkérdezte, hogy az nem amerikai tulajdon, hogyan fogja ezt az Egyesült Államok elérni? Erre sokat sejtetően az amerikai elnök azt mondta: „megígérem önnek, hogy mindenféleképpen meg fogjuk akadályozni azt, hogy ez a vezeték működésbe lépjen.”

– Ön szerint amerikaiak tették a gázvezetékek felrobbantását?

– Nem tudhatjuk kik tehették, csak sejtéseink lehetnek. Az is megtörténhetett, hogy a német nagyipar legmagasabb szintű képviselői titkos tárgyalásokat kezdtek az oroszokkal arról, hogy legalább a csőrendszerben lévő gázt kivehessék, mivel azzal az oroszok már úgysem tudnak mit kezdeni. Lehet, hogy erre lépett az amerikai birodalom.

Mindez persze csak spekuláció, hiszen ugyan honnan lenne akár nekem, akár bárki másnak bármilyen bizonyítéka erre?

Nem tudom ki követte el a merényletet, ugyanakkor úgy látom, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek használhatatlanná tétele amerikai célokat szolgált.

Tóth Gábor

Andrásfalvy Bertalan: A másik féllel akkor lehet kibékülni, ha tiszteljük is

Bogár László: „Black out”-ok és teljes elsötétedés vár Európára

Nógrádi György: Rendkívül távol vagyunk a háború végétől – VIDEÓ

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu