Az új dán balközép-jobbközép koalíciós kormány eltöröl egy keresztény ünnepet, hogy helyette a haderő fejlesztésébe fektesse a költségvetés egy részét. Dánia egyik fő prioritásává vált az orosz-ukrán háború okán, hogy megvalósítsa azt a NATO által előírt szabályt, mely szerint a tagországoknak a GDP-jük legalább két százalékát katonai-védelmi kiadásokra kell fordítaniuk.
A tizenegy dán ünnep közül valószínűleg a “nagy imanap” lesz eltörölve, melyet a húsvét utáni negyedik vasárnap előtti pénteken tartottak, és nemzeti ünnep volt 1686 óta. A lépést sokan kritizálták az egyházak részéről: Pernille Vigso Bagge, egy dán keresztény szervezet vezetője szerint
elszomorító, hogy egy keresztény ünnepnappal kevesebb lesz Dániában, ráadásul ez logisztikai rémálmot jelent a hívők és a lelkészek számára is, hiszen a dán protestáns egyházban ez volt az a nap, ami a konfirmációk számára ki volt jelölve
– fogalmazott a szervezet vezetője. A Roskilde katedrális dékánja szerint azért hiba az ünnepnap eltörlése, mert szükségünk van ünnepnapokra, amikor visszaveszünk a tempóból, összegyűlünk és van időnk imádkozni és gondolkodni. Szégyen, hogy olyan társadalomban élünk, ahol ez nem fontos. Az egyházak mellett azonban az üzlettulajdonosokat is aggasztja a kormányzati döntés, mert elesnek a bevételeik egy részétől.
hirdetésHáború dúl Európában, és meg kell erősítenünk a haderőnket… Ehhez mindenkinek egy kicsivel többet kell tennie
– indokolta a döntést a dán miniszterelnök.
A cikket eredeti nyelvről a Hetek.hu fordította.
Forrás: Hetek.hu
A címlapképen Jakob Ellemann-Jensen liberális párti miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök és a centrista Mérsékelt pártot vezetõ Lars Lokke Rasmussen új külügyminiszter a többi kormánytaggal bemutatkozó látogatást tesz a dán királyi család téli rezidenciáján, a koppenhágai Amalienborg palotában 2022. december 15-én, a kormánykoalíció megalakulása után két nappal.
Forrás: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen
