Bemutatták a magyar és olasz nyelvű, Angelo Rotta nuncius politikai jelentéseiből – Dai Rapporti del nunzio Angelo Rotta című kétkötetes monográfiát november 29-én Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltárban.
A két világháború közötti három budapesti nuncius, Lorenzo Schioppa, Cesare Orsenigo és Angelo Rotta által írott jelentéseket Somorjai Ádám válogatta ki és szerkesztette kötetekbe az elmúlt évek során. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a vállalkozásnak a jelentőségét – emelte ki Érszegi Márk Aurél, aki az első kötetet mutatta be.
A magyar történelem igen fontos korszakáról meglévő lényeges forrásanyag válik ezáltal hozzáférhetővé a történészek számára. Reményeink szerint a kutatások hamarosan meghaladják az e kötetekben tanulmányozható információkat és felismeréseket
– tette hozzá a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója. A könyvet bemutató diplomáciai tanácsadó szerint tanulságos megfigyelni a magyar társadalmi élet tendenciáiról alkotott nunciusi véleményt, így például a náci Németországhoz való hozzáállásról vagy a zsidókérdésről. Azonban nem szabad abba a hibába esnünk, hogy mai tudásunk birtokában mondjunk ítéletet az akkori politikai szereplőkről. Érszegi Márk Aurél megvilágította, hogy Rotta jelentéseiben megmutatkozik a pápai nuncius küldetésének kettős természete: nem csupán a fogadó állam hatóságainál vannak akkreditálva, nem csupán hozzájuk szól a nunciusi hivatal küldetése, hanem legalább ilyen hangsúlyos, talán még fontosabb feladat a Szentszék és a helyi egyház kapcsolatának, a communiónak az erősítése.
hirdetésA kötet második részét Fejérdy András történész mutatta be. Felidézte: több mint két éve az ELTE Bölcsészettudományi Karán mutatták be az első budapesti nuncius, Lorenzo Schioppa politikai jelentéseit tartalmazó, Somorjai Ádám atya által szerkesztett kötetet. A címlapon feltüntetett Nunciusi jelentések 1. alapján már akkor sejteni lehetett, hogy több kötetre tervezett publikációs kezdeményezésről lesz szó. A második kötet a XII. Pius pápasága alatt készült relációkat tartalmazza, és döntően olyan jelentésekről van szó, amelyek a magyar belpolitika, társadalom jelentősebb mozzanatairól, az ország vezetésében bekövetkezett személyi változásokról, Magyarország külpolitikai törekvéseiről, az állami egyházpolitikát érintő kérdésekről, a háború magyarországi következményeiről, valamint a zsidóságról hozott intézkedésekről, üldözésükről, illetve az üldözöttek segítségéről szólnak. Fejérdy András meggyőződése, hogy a most megjelent két kötet kiváló kiindulópont lesz a további kutatásokhoz. Az ünnepi könyvbemutató végén Somorjai Ádám mondott köszönetet mindenkinek, kiemelve a Gondviselés kegyelmét, hogy folyamatosan olyan pozíciókba, helyzetekbe került, hogy csak fel kellett ismernie, milyen lehetőségekkel rendelkezik. Az egyháztörténész arról is beszélt, hogy készül a harmadik kötet is: a második bécsi döntés után (1940-ben Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz) annyi jelentés van a bukaresti nunciustól, Andrea Cassulótól, hogy nem lehetett csak Rottára koncentrálni. Vékonyabb kötetben, de remélhetőleg az ő jelentései is megjelennek a közeljövőben.
A kiadványt a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány gondozta. A felelős kiadó Várszegi Asztrik püspök, emeritus pannonhalmi főapát, a kiadói szerkesztő Zombori István egyháztörténész volt. A kötet megjelenését a Magyarország Barátai Alapítvány támogatta.
A beszámolót teljes terjedelmében a Magyar Kurír oldalán olvashatják.
Forrás: Magyar Kurír
A címlapkép forrása: Merényi Zita
