Ungváry Zsolt: Nem csak a pingvinekkel van probléma
A Madagaszkár című rajzfilmben különböző állatok (oroszlán, zebra, zsiráf) élnek meg izgalmas kalandokat, miután egy program keretében vissza akarják költöztetni őket a vadonba. Közöttük külön csapatot képviselnek a mindig külön utakat járó, fura ötletekkel előálló pingvinek, akikről egy alkalommal sommásan kijelenti az oroszlán: „A pingvinek elmebetegek.” Mondja ezt egy rajzolt mesefilm beszélő oroszlánja!
Kérdés, hogy egy közösségben ki számít elmebetegnek? Az, aki szembemegy a fősodorral? Egy bolondokházába betévedő egy szem normálisnak akkor is ragaszkodnia kell a valósághoz, ha körülötte mindenki Napóleonnak képzeli magát.
Az Európai Unió pár évtizede még úgy festett, mint egy csillogó-villogó, jól megépített kastély értékes műkincsekkel, kulturált lakókkal, szigorú napirenddel és bölcs háziúrral.
Mostanra kiderült róla, hogy valójában egy bolondok háza.
Mi, magányos látogatók úgy véljük, az emberiség évezredek alatt nem véletlenül háziasította a marhát, sertést, baromfit. A belőlük készült, tápanyagokban gazdag, finom ételekkel veri el éhét. A ház eredeti lakói szerint viszont üdvösebb lenne visszatérni az ősemberek vagy a pusztában böjtölő Keresztelő János étrendjéhez, kidobni megannyi civilizációs vívmányt, és gusztustalan tücsköt-bogarat falni.
Ép ésszel úgy képzeljük, ha valakinek szüksége van a piacról némi termékre, kimegy és megvásárolja. Akkor is, ha a kofa talán nem annyira szimpatikus. Van, aki azonban úgy okoskodik: ettől nem veszek semmit, inkább beledöglöm én is, meg a gyerekeim is. Ráadásul a kofa eladja másnak, ő remekül elvan. Ezen aztán annyira felbosszantja magát a vásárló, hogy ott hagyja az egész piacot, ruhát se vesz, edényeket és szerszámokat se, könyveket és bicikliket se. „Jól kiszúrtam velük!”, állapítja meg elégedetten, és hazabandukol a lakásába, bekucorodik a sarokba, és a sötétben fázik, éhezik és dühöng.
Hosszú történelmi fejlődés eredményeként nagyjából kialakult az a rendszer, hogy az államok megkérdezik polgáraikat arról, milyen elképzelésük van a világról.
Igen ám, de ha a polgárok válasza eltér attól, amit az erre szakosodott néhány kiválasztott hallani szeretne, hirtelen átértelmezik a demokráciát, ami sok mindent jelenthet, kivéve a népakarat kifejeződését.
Már az egészen ősi idők óta az is nyilvánvaló volt – egy könyvben meg is írták, még jóval a Netflix alapítása előtt –, hogy az emberiség férfiakból és nőkből áll. Mégis, ebben a korábban normálisnak tűnő házban (amelyikben Rómeó és Júlia is lakott), mostanra a férfiak teherbe eshetnek, esküvőt meg jószerivel bárki bárkivel köthet, leszámítva talán az eredeti felállást, mert az avítt, elnyomó, bántalmazó kapcsolatnak minősül.
Az is meglehetősen régen egyértelművé vált – erről is írtak abban a könyvben –, hogy embert ölni csúnya dolog. Nem is teszünk ilyet, legfeljebb ha nagyon kicsi, és ezért védtelen (ezt elnevezzük abortusznak, mert ez a szó nem szerepel a parancsolatokban), vagy ha magatehetetlen és öreg (ezt meg elegánsan eutanáziára kereszteljük). Még ha találunk szép neveket egyéb népirtásokra is, akkor azokat is nyugodtan alkalmazhatjuk.
Csoda-e, ha azt gondoljuk néha: ezekhez képest még a pingvinek is lángelmék.
Kép forrása: Facebook/ A Madagaszkár pingvinjei
