A magyarok 83 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett brüsszeli szankciók és szankciós tervek 2023-ra súlyos gazdasági visszaeséshez vezethetnek Európában, csupán a válaszadók 13 százaléka szerint nem kell erre számítani – közölte a Századvég Alapítvány a legfrissebb közvélemény-kutatása alapján pénteken az MTI-vel.

A felmérés alapján megállapították, hogy Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját jelentős elutasítottság övezi Magyarországon: a megkérdezettek 68 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájáról, és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.  A Századvég kutatásában a válaszadók 79 százaléka látja úgy, hogy az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók, illetve a felvázolt szankciós tervek meghatározó szerepet játszanak az üzemanyag- és energiaárak, valamint az infláció meredek emelkedésében. A Századvég hozzátette: Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, amelynek feloldása érdekében elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése.

A jelek szerint azonban, hogy a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat.

Egyúttal arra is kitértek, az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, amelynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. Ez az összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.

hirdetés

A felmérést teljes egészében a Századvég oldalán tekinthetik meg.

Forrás: Századvég

A címlapkép forrása: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizotság elnökével a kijevi megbeszélésük után tartott sajtóértekezleten 2022. június 11-én. Ukrajna márciusban benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, miután Oroszország február 24-én megtámadta az országot.
(MTI/AP/Natacha Pisarenko)