“Tennünk kell azért, hogy Móricz több maradjon egy névnél”

80 éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond. A Nemzeti Örökség Intézete és a Móricz Zsigmond Társaság közös megemlékezést tartott pénteken a Fiumei úti sírkertben, ahol a volt íróról tartott beszédet többek között Vitályos Eszter államtitkár és Szilágyi Zsófia, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke.

Móczár Gábor köszöntő beszédében emlékeztetett, Móricz Zsigmond az az ifjúkorú alkotó volt, aki máig megkerülhetetlen a magyar irodalomban. Móricz Zsigmond művészete áttörte azokat a határokat, melyek az elitet az átlag olvasótól elválasztják. A Nemzeti Örökség Intézetének vezetője Charles Dickenshez hasonlította a magyar írót, neki sikerült hogy ugyanaz az alkotás magas irodalom és széleskörű publikum siker legyen. Szilágyi Zsófia beszédében felhívta a figyelmet, minden korszakban más és más alkotások válnak életművéből izgalmassá. A nekrológok még elsősorban a parasztokat és a szegényeket megrajzoló műveket emelték ki, napjainkban egyre izgalmasabbnak látjuk azokat a regényeit, amelyek Budapesten játszódnak, az elszegényedéstől rettegő, a világválság következményeivel birkózó fővárosban.  – mondta a Móricz Zsigmond Társaság elnöke. 

Hogy mi az időtálló és mi hullik ki az életműből, azt szerencsére újra és újra végig kell gondolnunk, és mintha nem egy zárt korpuszban kellene keresgélnünk. Mintha Móricz olyan lenne, aki rendre új írásokkal lep meg minket.

– hangsúlyozta Szilágyi Zsófia.

Kerezsi Csaba, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium intézményvezetője kiemelte, az országban összesen 16 iskola viseli az író nevét, és további 70 közintézménynek Móricz a névadója. Szerinte a pedagógusok egyik kihívása az, hogy hogyan tehetnek Móricz fennmaradásáért. 

Tennünk kell azért, hogy Móricz több maradjon egy névnél, ne legyen egyenlő egy olyan íróval, aki megírta a Légy jó mindhaláligot, és ábrázolta a parasztságot. 

– emelte ki Kerezsi Csaba. Vitályos Eszter úgy fogalmazott, természetesen azt nem lehet megmondani, hogy ki volt a világirodalom legnagyobb írója. Az emberiség egyik legnagyobb élménye és ereje, hogy a történelem hajnala óta voltak és vannak olyan alkotóink, mint Szophoklész, Dante, vagy Tolsztoj. 

Soha, egyetlen nemzet életében nem fordult elő egy olyan csodálatos nagy korszak, amikor évtizedeken keresztül igazi zsenik serege alkotott egyszerre, csakis Magyarországon.

– fogalmazott az államtitkár. Megemlítette Móricz Hét krajcár című művét, amely szerinte ez az ő öröksége, ez egy jelkép.

Fotók: Szennyes Krisztián, vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre