Bauer: A gazdasági visszaesés elkerülhetetlennek látszik
Ha Németország enyhén beteg lesz, akkor Magyarország súlyosan megbetegszik. Nem szeretnénk, ha Németország megbetegedne, de valószínűleg ez elkerülhetetlen lesz, azaz Magyarországon is gazdasági visszaesések várhatók – nyilatkozta lapunknak Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.
– Németország milyen körülmények között várja a 2022-es, sorsfordító telet?
– Több, mint hat hónapja tart az orosz-ukrán háború és nem látszik a vége. Ez pedig mindenki számára szomorú hír. Óriási kihívások előtt áll Európa. Nehéz helyzetben van a német gazdaság is. Nemrégiben érkeztek meg a második negyedéves GDP-adatok, amelyek azt mutatják, hogy Németország Európa szinte legrosszabb növekedését produkálta.
Azaz az Európai Unió gazdasági központjában majdnem stagnálás van.
Számos előrejelzés szerint a harmadik, illetve a negyedik negyedévben tovább romolhat a helyzet, hiszen következik a tél, és jelenleg az energiaellátás nem megoldott.
– Hogyan látja, leállhatnak a gyárak Németországban?
– Legyünk őszinték: Németországban már a lekapcsolási sorrendről beszélnek. Először a szabadidős létesítményeket, uszodákat kell leállítani. Utána következnek az ipari létesítmények, végül pedig a lakossági szolgáltatások. Utóbbi esetében nem hinném, hogy az embereknek fagyoskodnia kellene ezen a télen, de az, hogy az ipar egy részét lekapcsolják, az több, mint valószínű. De még ez is óriási, beláthatatlan következményekkel járna, nem csak Németország, hanem egész Európa számára.
– Magyarországnak is a legfontosabb gazdasági partnere Németország. Ha ez történne, az mit jelentene ránk nézve?
– Megjósolhatatlan visszaesést, mivel a német és a magyar gazdaság erősen össze van kötve – gondoljunk csak az autógyártásra.
Azt szokták mondani, hogyha Németország enyhén beteg, akkor Magyarország súlyosan megbetegszik.
Nem szeretnénk azt, ha Németország megbetegedne, de valószínűleg ez elkerülhetetlen lesz, azaz Magyarországon is gazdasági visszaesések várhatóak. A kérdés már csak az, hogy mindez milyen dimenzióban történik meg. Magyarország eddig még egészen jól ki tudott jönni ebből az egész krízishelyzetből, jó gazdasági eredményeket tudott produkálni. Ne felejtsük el azonban, hogy mindenben a német gazdaságtól függünk. 
– Nyugat a szankciókkal kívánta Putyint kiütni a hatalmából, de lehet, hogy ez visszájára fordul, és az európai polgárok – a növekvő kihívások hatására – saját kormányaikat űzik el?
– Ez abszolút benne van a pakliban, hiszen most igen jelentős külpolitikai események határozzák meg a belpolitikát, az energiakrízis a legmeghatározóbb. Németországban most kezd tudatosulni az, hogy az elmúlt évtizedek jóléte véget ér. Erre utaló jelek már voltak korábban is, de most ténylegesen eljött egy olyan pillanat, amikor a németek pontosan azzal számolnak, hogy nem lesz már olyan szép idő, mint valaha volt. A gáz- és villanyszámlájukon fogják észrevenni a különbséget. Náluk nem havonta diktálják be a mérőállásokat, hanem évente csak egyszer.
Azaz több hónap után kapják meg a fogyasztásról szóló, sokszorosára növekvő számlát. Sokan akkor fognak felébredni. Egyes prognózisok szerint egy kétgyerekes családnak általában 2500–3000 euróval kell majd többet fizetnie. Az energiaellátás hiánya miatt azonban egyre többen érzik meg azt is, hogy az igazi feketeleves még csak most fog következni.
– Korábban sokszor beszéltük arról, hogy Németország a megújulókra helyezi a hangsúlyt. Ez nem jelent most segítséget az energiaválságban?
– Segítséget jelent, de ez télen, amikor a nap- és szélerőművek kevésbé működnek, nem lesz elégséges. Vitathatatlan, hogy Németország nagyon sok lépést tett annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokat növelje, de még nem érte el azt a pontot, hogy a gáztól és a széntől függetlenítse magát.
Németországban jelenleg nagy vita van arról, hogy a még működő három atomerőművet leállítsák-e.
2021 végén már lekapcsoltak hármat és idén év végén az utolsó három erőművet is le kellene kapcsolniuk. Hogy ezt valóban megtegyék-e, arról jelenleg nagy politikai viták folynak. 
– Hogyhogy? Nem lenne logikus, hogy egy ilyen helyzetben tovább használják a saját erőműveiket?
– Németországban a társadalom egyik fontos ismérve, hogy mélyen ellenzi az atomenergiát. Ez az 1970-es évek óta így van. A Zöld Párt is erre alapozta teljes, ideológiai létét. A sors fintora, hogy végül Angela Merkel döntött arról, hogy lekapcsolják ezeket az atomerőműveket, de elképzelhető, hogy most a Zöldek kényszerülnek arra, hogy mégis csak meghosszabbítsák ezeknek a működését.
Elképzelhető, hogy nem lesz más megoldás, mivel a jelenleg még működő három atomerőmű az ellátás 6–7 százalékát biztosítja.
Ez talán nem tűnik olyan soknak, de amikor tényleg arról van szó, hogy melyik ipari létesítményt kapcsolják le, akkor minden kapacitás számít. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a jelenlegi Zöld Párt vezetősége is ideológiai alapon kezeli ezt a kérdést. Hamarosan kiderül, hogy mi lesz a német atomerőművek sorsa, ez pedig – kimondatlanul is – hatással lesz Magyarország gazdasági versenyképességére is.
[Interjúnk elkészülése után jelentették be, hogy a német energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében 2023 áprilisában zárják be még működő atomerőműveket]
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu
