Az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője szerint helyes volt az Oroszország elleni szankciók bevezetése
„Néhány uniós tagország vezetője azt állítja, hogy tévedés volt az Oroszország elleni szankciók bevezetése, én nem így vélem, szerintem ez a helyes út, ezt kell folytatni – jelentette ki.
Borrell elmondta: „biztosítani kell, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, mert nagy vita megy arról, hogy a szankciók jobban érintenek-e Európát, mint Oroszországot.”
„Néhány uniós tagország vezetője azt is állítja, hogy az orosz olajimport tilalma növeli az olaj árát, érveiket viszont számokkal kellene alátámasztaniuk. Nézzenek meg egy árgrafikont, látni fogják, hogy az olaj ára a tilalom óta ugyanazon a szinten van, mint a háború előtt. A háború kezdetekor nőtt, majd a tilalom hatására csökkeni kezdett” – hangoztatta.
Mint mondta, a szankciók már éreztetik hatásukat Oroszországban, ezt mutatják az csökkenő orosz termelési adatok. „Most még stratégiai türelemre van szükség, és arra hogy minél hatékonyabban végrehajtásuk a szankciókat” – tette hozzá.
A főképviselő szerint a Kreml fegyverként használja a gázt az EU ellen, több estetben már csökkentik a gázellátást. „Mindenki tudja, hogy az energiaellátás veszélyben van, de az Európai Bizottság ezen a héten egy olyan tervet javasol, amely lehetővé teszi számunkra, hogy minden lehetséges helyzettel szembenézzünk” – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja veszélyezteti a gabonaszállításokat, ami éhínséghez vezethet a világ számos pontján.
Kiemelte: bár Ukrajna európai szövetségesei minden tőlük telhetőt megtesznek a gabonaexport megkönnyítéséért, a szárazföldi útvonalakon és a Dunán keresztül, a blokád feloldása – tehát a gabonaszállítmányok újraindítása – „élet-halál kérdése”.
Hétfői tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek a többi között az Európai Bizottság múlt pénteken bemutatott, az orosz arany importtilalmára vonatkozó javaslatát tárgyalják meg. A testület pénteken kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.
(MTI)
A címlapképen Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az uniós parlament keleti partnerségről szóló vitáján Brüsszelben 2020. december 15-én. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet
