Az Aranybulla előtt tisztelegnek kihirdetésének helyén
A csütörtöki Gaude, Civitas Regia – Örvendezz, királyi város című nyitókoncerten a Szent István alakját felidéző gregorián tételtől a barokk, romantikus és modern mesterek kórusművein át a kortárs magyar zeneszerzők darabjaiig bezáróan sok száz év repertoárját mutatja be az Ars Oratoria Kamarakórus, Pad Zoltán Liszt-díjas karnagy vezényletével.
Hasonló tematikát követ a második hangverseny is: július 14-én a székesfehérvári származású Tóka Ágoston orgonaművész előadásában a 17. század magyar tánczenéjétől Liszt és Dohnányi kevéssé ismert darabjain át egészen Koloss István nagyszabású Szent István-fantáziájáig ível a műsor az evangélikus templom pompás hangversenyorgonáján. Az est különlegessége, hogy a programban Kodály gyönyörű Epigrammáinak teljes sorozata is helyet kapott, a mester születésének 140. évfordulójára emlékezve.
A 18. század legjelentősebb magyar komponistája, a győri székesegyház karnagya, Istvánffy Benedek nagyszabású egyházzenei alkotása, az 1774-ben bemutatott Szent Dorottya-mise csendül fel július 21-én az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, az Ars Oratoria Kamarakórus, valamint a székesfehérvári kórusok tagjainak közreműködésével, Dobszay Péter karmester vezényletével.
A sorozatot valódi zenetörténeti kuriózum zárja július 28-án: a Rómában és Bécsben működött hírneves olasz zeneszerző, Antonio Caldara 1713-ban Rómában bemutatott Szent István-oratóriuma hangzik el kiváló énekes szólisták, valamint a hazai régizene-játszás prominens együttese, a Savaria Barokk Zenekar tolmácsolásában, Németh Pál irányításával.
(MTI)
A címlapképen az Aranybulla monumentális emlékműve a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 2022. április 24-én, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették. Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett. Forrás: MTI/Vasvári Tamás
