Újra kell gondolni a klímasemlegesség lehetőségeit

Huszár András, a Green Policy Center igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy egy klímavédelmi konferenciának pozitív jövőképeket is fel kell mutatnia, nemcsak a veszélyekről és a kihívásokról kell szólnia. Beszámolt arról is, hogy amíg a régi, 20. századi világképnek csak rövid távon voltak nyertesei, addig a klímasemlegességgel mindenki nyerhet.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán–orosz háború nélkül ma nem lehet klímasemlegességről beszélni, mert alapvetően újra kell gondolni az elmúlt évek terveit és stratégiáit. Ez Magyarország energiapolitikája számára is új dimenziót nyit meg. Elmondta, hogy szerinte meg kell erősíteni a hazai ipar dekarbonizációját, valamint hangsúlyozta, hogy zöldmunkahelyek kialakítására van szükség. A világ változik és a klímasemlegesség eredményeképpen is munkahelyek fognak megszűnni. Erre azonban tudatosan készülni kell, és nem ismétlődhet meg a rendszerváltáskor bekövetkezett nagy számú munkahelymegszűnés.

Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora beszédében elmondta, hogy közel két évtizede a bankok és befektetők is elkezdtek érdeklődni a klímaváltozás okozta kihívások iránt. A közgazdaságban is megjelenik a zöldátállás, a klímasemlegesség elérésének szükségszerűsége. A klímasemlegességet azonban úgy kell elérni, hogy közben ne menjenek tönkre az európai gazdaságok. Kiemelte, hogy ehhez azonban új megoldásokat kell találni. A technikai és a gazdasági fejlődéssel elérhetők ezek a változások, azonban ami korábban előre vitte a gazdaságot – például a fosszilis energiák nagyobb arányú felhasználása –, arra a jövőben nem lehet számítani, új megoldásokra van szükség.

Hangsúlyozta, hogy minden szereplőnek együtt kell átgondolnia a fenntarthatóság műszaki, technikai és gazdasági lehetőségeit. Csak átfogó stratégiák és közös munka mellett érhetők el a közös sikerek. Ha ez nem sikerül, akkor nem tudunk olyan technikai megoldásokat alkalmazni, amelyek képesek lesznek 8 milliárd embert életben tartani.

Szabó László, a Corvinus Egyetem Kutatóközpontjának vezetője előadásában elmondta, hogy az ukrán–orosz háború kirobbanása előtt már tapasztalható volt az erőteljes drágulás. Az elmúlt 20 év energiamérlege alapján beszámolt arról, hogy az Európai Unió tagállamaiban erőteljesebb szerepet kellett volna kapnia a megújuló energiaforrásoknak.

Magyarország az átlagot reprezentálja, de mindenképpen pozitívum, hogy sikerült megfelezni az ország szénfelhasználását, amelyre csak kevés tagállam volt képes. Megemlítette, hogy igen alacsony bázisról indultak a hazai megújuló energiaforrások, amelyek aránya intenzíven megnövekedett az elmúlt években. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a megújuló energiaforrások jelentős része biomassza, amelynek vannak káros hatásai. Kiemelte, hogy a modern és nem szennyező technikát kell minél inkább előtérbe helyezni.

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu