Hiánypótló kötet jelent meg Kárpátalja társadalmáról
A most megjelent kiadványban a szerző, Fedinec Csilla közérthetően dolgozza fel a közép-európai régió történetét az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától 2020-ig terjedő időszakban. A közép-európai köztes terek, a mindenkori államhatalom szempontjából perifériák állandó tapasztalata a történelmi, politikai, kulturális előzmények lebontása és új hagyományok létrehozásának igénye. A határok nemcsak elválasztanak, hanem történelmileg közös referenciavonalakat is képeznek a területet különböző időszakokban birtokló államok számára. Az így kialakuló regionális és nemzeti konstrukciók egymáshoz való viszonyában meghatározó a nemzeti értelmezési minták és az etnikai regionalizmus egybeolvadása, békés egymás mellett élése vagy ütközése.
A köztes terek egyike Kárpátalja, amelynek területe kevesebb mint tizenháromezer négyzetkilométer.
Nagyobb része hegyvidék, sűrű településhálózattal, falvak sokaságával és néhány várossal, mindig is heterogén lakossággal – kicsiben leképezve az egész Kárpát-medencét. Birodalmak és nemzetállamok ütközőzónájában több államfordulatot is megélt. Az újabb és újabb államkeretek mindannyiszor mélyrehatóan befolyásolták az egyéni és közösségi identitást, az itt élők egyéni és közösségi normákat és stratégiákat alakítottak ki, amelyek meghatározták a régió össznépességének és az egyes nemzetiségeknek a fennálló helyzethez való viszonyát, mindeközben megteremtve azt a kohéziót is, amelyet „kárpátaljaiságnak” nevezünk.
Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Napokon belül életbe lép az ukránosító nyelvtörvény új eleme
Kiemelt képünk forrása Prófusz József, Vasarnap.hu
