Szili Katalin: a kultúra az identitásunk alapja

A kultúra nemzeti identitásunk alapja, de egyben az a kötőerő is, ami számunkra az egységet és a nemzethez tartozást jelenti - mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Dsida-Páskándi-Jakabffy Napok alkalmából tartott irodalmi tanácskozáson Szatmárnémetiben.

A politikus a három neves erdélyi közéleti személyiség – Jakabffy Elemér (1883-1963) erdélyi politikus és szerkesztő, Dsida Jenő (1907-1938) költő-lapszerkesztő, valamint Páskándi Géza (1933-1995) költő-, dráma- és esszéíró – életéről és munkásságáról szólva előadásában felidézte, mindhármuk élete valamilyen módon jelentősen kötődött Szatmárnémetihez, Dsida itt, Páskándi pedig a közeli Szatmárhegyen született, Jakabffy a szatmári városban hunyt el, erdélyiként pedig megélték a trianoni békediktátumot és annak az életútjukra ható következményeit is.

„Van valami a levegőben Szatmárnémetiben, hogy ilyen embereket adott a nemzetnek, valami, ami az igazságot, a becsületet, a hűséget jelentette, három jeles életút, egy nemzet, egy sors és egy város” –

jelentette ki életútjuk párhuzamosságára utalva Szili Katalin, hozzátéve, Dsida, Páskándi és Jakabffy munkássága a mai életünkre nézve is üzenetértékkel bír.

Jakabffyra utalva a miniszterelnöki megbízott elmondta, a magyarországi, majd romániai magyar politikus, jogász és publicista a nemzeti kisebbségekről vonatkozó megállapításai több mint száz év távlatából is igazak és elfogadhatóak, szót emelt például a méltánytalanságok ellen, illetve sürgette a többségi és kisebbségi viszony rendezését.

Felismerte, hogy a magyar irodalom és a művelődés fenntartásához a politika csak eszköz, a kisebbségi kultúra megőrzéséért létrehozott művelődési önkormányzatokban mint egyfajta „kulturális autonómiában” hitt.

Jakabffy nemzetközi szinten is képviselte a magyarságot és erőteljesen hangsúlyozta a nemzetek összességének felelősségét a kisebbségek iránt – hangoztatta Szili Katalin.

Kifejtette, munkásságában jelentős szerepet kapott az a felfogás, miszerint a kultúra hozza egymáshoz közelebb a népeket és valóságos kapcsolatot jelent köztük, de elutasított minden olyan viszálykeltést, ami a magyarság egymás ellen fordítását jelentette.

Az „irodalom fenegyerekének” titulált Páskándi Gézáról szólva a kormánypárti politikus elmondta, az ő nemzeti kisebbséghez való tartozása a megalázottság érzésével járt együtt, életének egy részét börtönben kellett eltöltenie emiatt. Munkásságában a sajátságos, abszurd hangvétel dominált.

Egész munkásságában ott van „a kisebbségi létforma lágeréből” szabadult ember belső küzdelme, irodalmi életművében jelentős különbség van a kisebbségi létben és a már Budapesten alkotott művei között – vélekedett.  

A mindössze 31 évet élt Dsida Jenőről, a „kamasz angyalról” szólva azt mondta, az erdélyi magyarság oltalmazója és szolgálója volt, ami az alkotói szellem tisztaságában való hitének köszönhető.

Kiemelte, Dsida nyolc nyelven alkotott, rövid élete alatt egy teljes emberi életre elég alkotással jelentkezett.

Akkor, amikor a saját nemzeti kisebbségeink sorsáért küzdünk, akkor ezt a világ minden részén élő magyar közösségeinkért tesszük és nem engedjük, hogy a “viszálykeltést és az aknamunkát” használva egymás ellen fordítsák a magyarokat – zárta szavait Szili Katalin.  

A rendezvénysorozat péntek délután Jakabffy Elemér sírjának megkoszorúzásával folytatódik, majd a szatmárhegyi községi könyvtárban nyílik állandó kiállítása Páskándi Géza életéről. Kora este a költő szülőháza telkén elhelyezett emléktáblánál hajtanak fejet az emlékezők, a programsorozat péntek este a község központban álló Páskándi-szobor megkoszorúzásával ér véget.

(MTI)
A kép forrása: MTI/Balázs Attila

Iratkozzon fel hírlevelünkre!