Francesca Rivafinoli: A tanult ember a melóssal üvöltöző parizeresre szavaz?

Most, hogy némelyek üdítően józan meglátásokkal kezdték pedzegetni, hogy a megnyerni kívánt szavazótömegek leostobázása helyett célravezetőbb lenne valamiféle őszinte önvizsgálat, a Medián látványos grafikonnal sietett mindazok segítségére, akik megkímélnék magukat ettől az intellektuális munkától, és inkább henyélnének tovább a kényelmes buborékban, kedvenc áldozati pózukban.

Forrás: Medián

„Az iskolázottság emelkedésével csökken a Fidesz támogatottsága” – állapította meg a kutatócég egy március végén készített és most közzétett felmérésére hivatkozva: míg a budapesti diplomásoknak mindössze 21 százaléka vallotta magát kormánypártinak, a skála másik végén a legfeljebb nyolc általánossal rendelkező vidékiek 80 százaléka a Fideszre szavaz. „Ezért vitték lejjebb a tankötelezettség felső határát!!” – érkezik a megfejtés balfelől. „Ezért tartják olyan alacsonyan a kultúrális (sic!) szintet!!” – mutatnak rá roppant kiművelt emberfők. „Mindenki Fidesz-szavazónak születik, de van, aki továbbtanul” – szól az összegző szentencia, ami valóban szellemes, csak éppen rémlik, hogy

2002-ben fideszes körökben is divat volt a panelprolizás, nem is lett belőle választási győzelem egyhamar.

Ott kezdődik, hogy a tételmondat alapján a Fidesz szavazótáborának dinamikusan csökkennie kellene. Amíg ugyanis 2010-ben a 25 és 64 év közöttiek 18,8 százaléka rendelkezett legfeljebb alapfokú végzettséggel, és ennél alig voltak többen a diplomások (20 százalék), 2021-re előbbiek aránya 13,7 százalékra csökkent, utóbbiaké 29,3 százalékra nőtt. Arról nyugodtan lehetne vitatkozni, hogy itt van-e már a szellemi Kánaán (nincs), abban azonban talán megegyezhetünk, hogy az iskolázottság objektíve emelkedett. Csak 2018 óta nagyjából 240 ezerrel lett több aktív korú diplomás – erre mit látunk? A Fidesz nem kevesebb listás szavazatot kapott, mint négy éve, hanem többet: méghozzá közel 240 ezerrel. Amely egybeesés nyilvánvalóan puszta véletlen, mindenesetre ezek után kicsit olcsó megoldás a továbbtanulók számának növekedésétől várni a kormányváltást.

Mint ahogy a derék „Nyugati fény” se feltétlenül keresgél jó irányban, amikor „Kiderült, milyen iskolai végzettségűek imádják a legjobban a Fideszt” címmel röhögcsél a kutatáson. A Republikon Intézet ugyanis tavaly egy nagyobb mintán külön-külön vizsgálta az egyes pártok szavazótáborának összetételét (ellentétben a Medián mostani, kizárólag a Fideszre kiterjedő felmérésével), és arra jutott, hogy míg a Fidesz–KDNP szavazóinak 31 százaléka alacsonyan képzett, a DK esetében ez a hányad 32 százalék, az MSZP-nél pedig egyenesen 43. Sőt, a Fidesz szavazói körében állítólag több a diplomás, mint a Párbeszéd táborában (ha beszélhetünk „táborról” egy parazitapárt esetében) –

tényleg érdemes lenne tehát kicsit visszafogottabban ócsárolni azt a bő hárommillió embert, mert még a végén felmerül a gyanú, hogy az ellenzéki értelmiség jeles tagjai (a szociológus Vásárhelyi Máriával az élen) egyetlen, a Facebookon szembejövő szimpatikus grafikon alapján ítélkeznek tömegek fölött.

Miközben volnának itt bizonyos történelmi tényezők is. Míg a momentumos fiatal kedvére képeztetheti magát akár idehaza, akár szerte a nagyvilágban, és ezáltal úgymond vérbeli gondolkodó értelmiségivé válhat (jó, hát arról senki nem tehet, hogy a heidelbergi jogi karon nem tanítják, mire érdemes ügyelni elektromos rollerünk mosásakor), régen az úgy volt, kedves nagyon művelt csúfolkodók, hogy a kitelepített-kisemmizett ikszes örült, ha kitartó küzdelem után esti iskolában, munka mellett egyáltalán valami papírhoz juthatott. És kulákok gerinces lemenőjeként most, hetven fölött sincs kedve bolsikra és Lenin-fiúkra szavazni. Le lehet őt sajnálni, de annyit például simán tud diploma nélkül is, hogy elektromos rollert nem teszünk a zuhany alá.

„Ha ebben az országban a lakosság nagyobb része legalább középfokú végzettséggel rendelkezne (…), akkor ez a kormány már rég el lett volna takarítva” – mutat rá határozottan Vásárhelyi Mária.

Kicsit ilyenkor zavarba jön az ember: mégiscsak ő a szociológiatudomány kandidátusa, az MTA tudományos főmunkatársa, úgyhogy biztos megvan az oka, hogy miért vizionál 50 százaléknál kevesebb középfokú végzettségű embert Magyarországra, mikor már a 2016-os mikrocenzuskor 55 százalék volt a minimum érettségizettek aránya (a rendszerváltáskor harmincról indultunk). A feltétel tehát valójában teljesült, a kormány mégse lett eltakarítva. Most a bölcs, diplomás budapesti ellenzékieken a sor, hogy ügyesen rájöjjenek, miért.

A címlapképen: Országgyűlési választás – 2022.04.03. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!