A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós felidézte, hogy
az archeogenetikai kutatás két irányba indult el Magyarországon.
Szegeden populációgenetikai kutatások kezdődtek, az Országos Onkológiai Intézet pedig az Árpád-dinasztia genetikai állományának kutatását indította el, azonosítva III. Béla király férfiági leszármazási vonalát.
Ezt a két kutatási irányt egyesítette a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve a többi tudományág eredményeivel, így rövid idő alatt is tudományosan megalapozott, prekoncepcióktól mentes eredményeket értek el – tette hozzá.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta, a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint
hirdetésa Hunyadi-család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható.
Mint kiemelte, az osszárium kutatásának előzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet
III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát;
így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szt. László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.
Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója a régészek felelősségét hangsúlyozta, hiszen a laborokban vizsgált csontanyagot is a régészek tárják fel – mutatott rá.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatóközpontjának igazgatója emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári bazilikában ma azonosítatlanul nyugszanak egy csontkamrában a magyar uralkodók maradványai.
A Magyarságkutató Intézet laborjában azonban kiépítették a jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amellyel
teljes örökítőanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár 2000 éves csontmaradványokból is.
Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat – közölte.
Kásler Miklós az MTI kérdésére elmondta, hogy
a székesfehérvári osszáriumban mintegy 900 személy maradványait tárták fel,
közülük 204 minta teljes örökítőanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig jelenleg zajlik.
A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák feleségeiket, rokonaikat, valamint a vegyesházi királyokat is. A munka későbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhető mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is – vetette fel a miniszter.
Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy a Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen volt lehetőség „közelebb jutni” a családhoz: Corvin János és leszármazottai Lepoglavában őrzött csontjainak vizsgálatával.
Ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetők lesznek – közölte.
A Magyarságkutató Intézet munkatársai az MTI-nek elmondták, az intézmény laborjának korszerű berendezéseivel a csontok azonosításán túl nagy pontosságú arcrekonstrukciók megalkotása is lehetséges lesz.
(MTI)
A képen: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – MTI/Kovács Tamás
