Márki-Zay a választások után sk. igazolta, milyen jó fej. Ismét mondott mindent: volt göbbelszezés, hitlerezés, csalás, oroszozás stb. Nem gratulált Orbánnak, mert nem tudta a telefonszámát. Aha. Én sem tudom, de ha nagyon akarom, öt perc alatt megszerzem, huszadik senki létemre.
Azt természetesen nehéz liberáldékáséknál elfogadni, hogy az nyer, aki több szavazatot kap. Pedig ez még annál is egyerűbb matek, mint az, hogy „kettő meg kettő nem öt, hanem három”.
Számomra külön öröm volt, hogy a jónép nem hagyta magát teljesen hülyére venni azzal, hogy a kétfarkú eszdéeszt beszavazza a Parlamentbe. Hiába, no, a szexuális devianciákat még zoológiapolitikai szinten sem díjazza a hon. Azért persze egyfarkú eszdéeszből jutott bőven az országgyűlésbe. Apropó, deviancia…, tuti, hogy nem volt jó ötlet a gyermekvédelmi népszavazást egybekutyulni az országgyűlési választásokkal. Törvényes volt, de átlátszó, ahogy egy csomó szavazókörben nem nyomták automatice a szavazópolgár kezébe a népszavazásos papírt; sok esetben mintegy mellékesen megkérdezték: „…ezt is kéri?”
Egyem a sunyi mindenüket. Ettől függetlenül, több mint hárommillióan szavaztunk négy darab egészséges nemmel, aminek azért nyílván lesz némi foganatja.
hirdetésÉs ha mindez nem lenne elég, a Mi Hazánk bejutott a Parlamentbe – na ettől aztán végképp kerti tavat sírtak maguk alá a a ballib közcelebek, Partizán Marcitól a bejutatlan Szél Bernadettig. Sajnálom őket nagy fájdalmukért, így – Márkival-Zay-jal ellentétben –
én lovagiasan gratulálok nekik, mivel érdemeikhez képest még így is erősen felülreprezentáltnak tartom az elért eredményüket.
Summa summárum, a legjobb az egészben mégis csak az, hogy véget ért. Nyugalomság, emberek, nyugalomság!
Mészáros József
