Semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz – írta Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája a Mandiner.hu oldalon közölt nyílt válaszlevelében, melyben a 168.hu hasábjain megjelent „Szavazhat-e hívő katolikus a FIDESZ–KDNP-re?” című cikkre reagált. Az alábbiakban a levelet teljes terjedelmében közöljük.

Semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz.

Kedves Máté-Tóth András!

Legutóbb megjelent, ellenzéki kampány számára megírt cikkedre, hogy szavazhat-e hívő katolikus a Fidesz–KDNP-re, nyílt levéllel válaszolok.

Egyházi vezetőként teszem ezt, egyszersmind Krisztus követésére törekvő egyszerű keresztény emberként. Cikkedet, amellyel igyekezted szembeállítani a keresztény gondolkodású embereket a jelenleg országot vezető kormánnyal, érdekes fordulattal zártad. Hogy nyíltan utaltál a szavazóurnákra, és ezzel elég nyilvánvalóvá tetted, hogy ez egy kampányszöveg, mely arra akarja rávenni a megtévesztett olvasót, hogy keresztényként nehogy a kormányt vezető pártokra szavazzon.

hirdetés

Mi a szándékod ezzel, András? Látszólag leleplezni akarsz, egyszerű tényekkel fölvilágosítani és megbocsáthatatlan hibákra rámutatni, de közben számtalan csúsztatás található a gondolatmenetedben, amely azért a figyelmes olvasó számára korábban is, nem csak a végén teszi nyilvánvalóvá, hogy ez egy egyszerű propagandaírás. A politikai harcban ismert egyik kegyetlen eszközt mint elítélendőt emlegeted – a karaktergyilkosságot, amelyet sajnos a szélsőséges kampányharcban mindenütt alkalmaznak. Nos, ezt használod te is ezzel a cikkel. Ha nem is egy kipécézett emberrel szemben, hanem a két kormánypárttal, mintegy azt sugallva, hogy bárkire lehet szavazni, csak rájuk nem. Köszönjük a tanácsot.

Ha már írásod a végéről kezdtem, haladok szépen visszafelé.

Nacionalizmus. Tanúsíthatom, ebben az országban most jólesik magyarnak lenni.

Jólesik büszkének lenni a magyarságunkra.

Ezt nem tapasztaltuk meg más vezetésű kormányok idejében, így kézenfekvő, hogy a keresztény értékeket valló pártok erre rá is erősítettek. Hála Istennek, mert szükség volt rá. Szükség is van rá a nemzeteket keverő, nemzeti értékeket egyre inkább elnyomó, sőt, azokat támadó nemzetközi közvélekedésben. Igen, védeni kell, mert különben elvész. Aki erre a féltő szeretetre azt a bélyeget süti, hogy csupán egyéni érdekeket követő szeparatista ideológia, az vagy a hazaszeretet fogalmát nem érti, vagy ha igen, inkább föladja a tetszetősebbnek tűnő és elvárt fővonal érdekében. Nem kell rásütni a hazaszeretetre, hogy más nemzeteket leértékel. Tudomásom szerint sehol nem volt olyan nyilatkozata vezető politikusunknak, hogy más nemzetek hitványak, értéktelenek, alsóbb rendűek lennének. Ezt tehát rájuk húzni jogtalanság.

Cenzúra. Számos könyvet, kiadványt kiadunk. Teljesen meglepődve olvasom azt az állítást, hogy cenzúra és öncenzúra uralkodik az egyházi kiadásoknál vagy éppen rendezvényeknél. Nem tudom, mi az a számtalan tapasztalat, amely során politikai irányú kritika érte volna az ilyen rendezvényeket. Lehet, hogy volt ilyen túlkapás, én nem találkoztam vele. Tiszta szívvel állíthatom, hogy bár sok egyházi rendezvényen voltam jelen, soha nem tapasztaltam, de még csak nem is hallottam erről. Persze, rám lehet sütni, hogy azért, mert én püspökként jól fújom a nótát. Az tény, hogy amikor egy templomhoz, iskolához, szociális vagy egyéb intézményünkhöz támogatást kapunk, akkor azt megköszönjük a támogatóknak, akár közvetlen kormánytámogatás volt, akár tao formájában más vállalkozóknak, akár egyéni vagy bármilyen adományozóknak volt az köszönhető. Szerintem ez természetes.

Igen, a kormány támogatni akarja az egyházakat, egyházi intézményeket,

mert úgy látja, hogy a keresztény értékek, a megbecsülés, a tisztesség, a mértékletesség, de legfőként az elhivatottság sokkal hatékonyabbá teszi az intézmények működését is, nem csak az egyéni emberi életet. Mielőtt azzal vádolnál, hogy alaptalanul szentté avatom az egyházi személyeket, sietek hozzátenni, hogy nyilván sok baj, visszaélés, méltatlanság történik az egyházi intézményekben is. Ott is ugyanolyan gyarló emberek vannak, mint másutt. Az ember jó és rossz egyszerre, akár hívő, akár hitetlen. De amikor egy intézménynek egyik fő célkitűzése az Isten- és emberszeretet, akkor némileg nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ebből valami meg is valósul, mint ahol ezt közömbösen kezelik vagy éppen gúny tárgya.

Gyűlöletpolitika. Sajnos nagyon erősen jelen van a társadalmunkban. Én is úgy gondolom, hogy rosszul teszi az a politikai vagy bármilyen vezető, aki ebből magának hasznot kovácsol. De azt lemérni, hogy melyik oldalon működik jobban a gyűlöletkeltés, nos, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. A személyiségtorzító új ideológiák az egyenlőség és érzékenység álruhájába bújva gerjesztik a gyűlöletet a másként gondolkodók ellen. A másként gondolkodó magyar politika egyszerűen céltáblája a fő nyugati politikai erőknek. Meghamisított képekkel, filmekkel, rajzfilmekkel (!) teszik gyűlölendő figurává nemzetünk miniszterelnökét. Önkéntelenül is ökölbe szorul az ember keze, amikor ilyeneket lát és hall a nyugati országokban. És egyáltalán nem kevés van belőle. Hogy más is csinálja, ez persze egyáltalán nem mentség a vétekre, de a tisztánlátás kedvéért ki kell jelenteni, hogy ma ilyenné vált a politikai közgondolkodás. Ezt rásütni egyetlen pártra azt a tanmesét idézi, amelyben két ruhátlan ember közül az egyik a másikra harsányan mutogat, hogy pucér.

Érdekes mondattal indítod a polémiát, vagy inkább az agymosásszerű ráhatást.

Véleményed szerint, s ehhez valláskutatók eredményeit hívod segítségül, 1996 és 2012 között jelentős változás állt be a hívők, elsősorban a gyakorló katolikus hívők pártpreferenciájában. Ez persze nem kutatók által is könnyen nyomon követhető, de az okok megvilágítása nagyban függ attól, hogy a fényforrást hová helyezzük, mit világítunk meg, vagy mit akarunk látni és láttatni. A Fidesz jobbraátjáról beszélsz, hozzákövetve a jelenlegi miniszterelnök profilváltásának, megtérésének mozzanatát vagy folyamatát.

András! Úgy tudom, Te hívő ember vagy, aki hiszel a megtérésben és az ember személyi érlelődésében. Vagy nem így van? Én legalábbis hiszek. Azok a személyek, akik a kommunista elnyomás ellen diákként lázadtak, még csak annyit láttak az egészből, hogy ezen változtatni kell. Időközben a lázadó ifjakból egyre felelősebben gondolkodó politikusok lettek, némelyikük pedig érett korára államférfivá nemesedett. Ezen azért olyan nagyon csodálkozni nem kell. Ez nem balra vagy jobbra át!, hanem fejlődés, amely jól nyomon követhető a lassan történelmivé váló két pártban, amelyek a kezdetektől léteztek, és az eltelt 30 év alatt nyilván formálódtak. Nem úgy, mint a kérészéletű pártocskák, melyek hol születnek, hol elhalnak, tagjaik mint a búvópatak hol itt, hol ott tűnnek föl. Ez talán jobb politikai szereplés, mint a folyamatos érlelődés?

Nem értek egyet azzal a vélekedéseddel, hogy az egyháznak ekvidisztanciát kell tartaniuk a pártoktól.

Az általad idézett Gaudium et Spes konstitúció egyetemességről, nem pedig semlegességről beszél. Természetesen nem függhet az egyház sem politikai rendszertől, sem politikai párttól. De a támogatás és együttműködés nem azonos a függéssel és megbénítottsággal. Minden bizonnyal könnyebb nekünk együttműködni olyan pártokkal, akik segítik, támogatják a munkánkat. Hogy ebben mi elítélni valót kell látni, föl nem foghatom.

Az is nyilvánvaló, hogy olyan pártokkal viszont nehéz volna együttműködni, amelyek deklaráltan ellenzik a keresztény értékeket és az egyházi munka hitelét. Így aztán, szerintem semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz. Ne akard őket lebeszélni erről! – olvasható Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájának nyílt levelében. 

Forrás: Mandiner.hu

Kocsis Fülöp: A keresztényeknek különös felelősségük, hogy elmenjenek, szavazzanak, döntsenek

A címlapképen Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita felszenteli a romániai Nagypeleske felújított görögkatolikus templomát 2021. október 1-jén. Forrás: MTI/Balázs Attila