Semjén Zsolt szerint 1848 öröksége a mai európai politikai viszonyok között az, hogy nem akarunk provincia lenni egy birodalomban, hanem szuverén nemzetként, a saját értékeinknek megfelelően, mi magunk akarjuk eldönteni, hogy milyen életet éljünk.
A nemzet fennmaradása
A miniszterelnök-helyettes Szatmárnémetiben beszélt erről hétfőn, az ünnep előestéjén tartott gálaműsor szónokaként. Felidézte: az 1848 előtti Habsburg uralkodók is egy sor jó közigazgatási döntést hoztak, de ez nem volt elég. Az volt a kérdés, hogy a magyar intézményeknek, a magyar államrezonnak pusztán annyi-e az értelme, hogy közigazgatási szolgáltatók legyenek? Úgy vélte, amint akkor, úgy ma is, a magyar államnak azt kell biztosítania, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és saját gyökereiből fejlődhessen. Szerinte ugyanis ma az EU bürokráciája gondolja azt, hogy nincs szükség nemzetre, nemzeti sajátosságokra.
„Amit ők progresszív értékeknek tekintenek, azok tulajdonképpen a keresztény civilizáció zárójelbe tétele, a nemzeti szuverenitás zárójelbe tétele, a család zárójelbe tétele”
– részletezte.
„Mi a magyarság intézményein keresztül akarjuk a döntéseket meghozni, ezt nem akarjuk átadni mindenféle ellenőrizhetetlen és számonkérhetetlen NGO-nak, bürokráciának”
– jelentette ki.
hirdetésPolgári demokrácia
Arra is kitért, hogy a mostani polgári demokráciában nem kell a csatamezőn elesni, az akasztófák árnyékában állni, nem kell börtönbe menni a politikai akarat és nemzeti elkötelezettség megvalósításához, amiként 1848-49-ben történt.
„A polgári demokráciának az a nagy eredménye, hogy a fejeket nem lekaszabolják, hanem megszámolják. A nemzeti szuverenitás megőrzéséhez a szavazatokat kell megszámolni”
– jelentette ki.
Felidézte: 2010-ben az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy minden magyar, bárhol éljen a világban, teljes jogú állampolgár lehessen. Ezért minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben.
„A külhoni magyarság nem kvázimagyarság, ezért nem kváziállampolgárság jár neki, hanem teljes jogú állampolgárság”
– fogalmazott.
Magyarnak születni küldets
A gondviselés különleges -49kegyelmének tartotta, hogy mind 2014-ben mind 2018-ban a külhoni magyarság szavazataival lett meg a Fidesz-KDNP kétharmados többsége az Országgyűlésben. Semjén Zsolt úgy vélte: a mostani választásokon azokkal állnak szemben, akik 2004. december 5-én a külhoni magyarságot ki akarták rekeszteni a közjogi értelemben vett nemzetből. Úgy vélte: magyarnak születni a Kárpát-medencében küldetés az anyanyelv, a kultúra, a történelem, az életstílus, az észjárás, a nyelv megőrzésére. Azt tartotta a nemzet alapvető feladatának, hogy kimunkálja és felmutassa magyarságát.
A szatmárnémeti rendezvényen Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében megemlítette: március 15-én a partiumi városban is megtartják a „kicsi békemenetüket”, de lélekben ott lesznek a budapesti felvonuláson. A rendezvény a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes ünnepi gálaműsorával folytatódott.
(MTI)
Címlapképen: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a szatmárnémeti Északi Színház előadótermében 2022. március 14-én. A rendezvényt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezte. Kiss Gábor/MTI
