A modernizáció a világ szinte minden pontján visszavetette a születésszámot. Európa és Magyarország is súlyos demográfiai válsággal küzd. Tóth I. János társadalom filozófus írása.
A modernizáció, mint kihalási folyamat
A modernizációt két alapvető demográfiai trend jellemzi: a várható élettartam növekedése és a gyermekvállalás csökkenése. A demográfusok sokáig azzal az előfeltevéssel éltek, hogy ez a csökkenés megáll az ideálisnak tekinthető 2,1 gyerek/nő értéknél, és így a modernizáció egy stabil népességszámban marad.
Az elmúlt évtizedek nemzetközi statisztikái azonban rácáfoltak erre a várakozásra.
A gyermekvállalás mértéke folyamatosan csökken. Ezen a téren a legrosszabb mutatóval Dél-Korea (0,8) Hongkong, Makaó (0,9), Tajvan, Puerto Rico (1), Szingapúr, Ukrajna, Málta (1,1 gyerek/nő) rendelkeznek. Ezekben az országokban a termékenységi ráta már a szükségesnek a felét sem éri el.
Tóth I. János: Az elöregedés és a népességcsökkenés ma már hazánk gazdasági teljesítményét is korlátozza. (Forrás: Pixabay.com)
Európa is lassan elfogy
A posztszocialista országok közül nem Ukrajna az egyedüli, ahol jellemzően alacsony a termékenységi ráta. Ráadásul ezekben az országokban magasabb a fiatalok elvándorlási hajlandósága is. A népesség fogyását pedig – Nyugat-Európával szemben – nem migrációval kívánják megoldani.
Napjaink uralkodóvá váló modern ideológiái felerősítik a modernizáció születésgátló jellegét.
hirdetésA népesedési szempontból sokáig példamutató skandináv és angolszász országokban is az elmúlt évtizedben jelentős mértékben (esetenként 0,5 gyerek/nő értékkel) csökkent a gyermekvállalási hajlandóság.
Az elöregedés és a népességcsökkenés ma már hazánk gazdasági teljesítményét is korlátozza.
A gyermek jövőnk alapja
Nem lehet kérdéses, hogy a születésszám növelése, és a fennmaradás érdekébe minden eszközt fel kell használni. A legfontosabb, hogy elsőnek is tudatosítani kell a modernizáció születés ellenes jellegét. A második lépés pedig az, hogy ki kell dolgozni egy olyan népesedéspolitikát, amely még jobban elősegíti a gyermekvállalás társadalmi és elméleti kereteit.
Nem lehet visszatérni az elmúlt évszázad azon tradicionális létmódjaiba, ahol több gyermek született.
Ugyanakkor keresnünk kell a szintézist a születést ösztönző tradíció és az születéseket fékező modernizáció között. A hagyományos paraszti társadalomban a fiatalok számos természetbeni segítséget kaptak, családjuktól, komáiktól, barátjaiktól. A gyermekvállalás össztársadalmi értékét és magának az emberi élet szentségét napjainkban is erősíteni kell. Nem lehet kérdés, hogy a gyermek érték és jövőnk alapja.
A szülőket is támogatni kell a családalapításban. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
Van megoldás
A gyermekvállalással kapcsolatos hozzáállás megváltoztatása, nem csak egy teoretikus kérdés. Erre éppen Izrael példája a legkiemelkedőbb. A zsidó társadalom minden szempontból (urbanizáció, élettartam, életszínvonal stb.) modern társadalom, mégis a nők átlagosan három gyereket szülnek. Őket elkerüli az európai népeket sújtó demográfiai tél.
Izrael modernizációja sokkal vallásosabb, tradicionálisabb és közösségcentrikusabb, mint a többi európai nép.
Izraelben előszeretettel vállalnak több gyermeket és választják a nagycsaládot, még akkor is, amikor Európa más országaiban a születésszám már közel sem elégséges az önreprodukcióhoz.
Mi a helyzet Magyarországon?
A kormány családbarát intézkedései ellenére is a magyarországi születésszámok elégtelenek. Az ideálisnak tekinthető termékenységet utoljára 1977-ben értük el.
1980 óta pedig az ország népessége egyre gyorsuló ütemben csökken.
Nem nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy a jövő majd megoldja ezt a problémát. A modernizáció születést korlátozó trendje mögött olyan mély társadalmi folyamatok húzódnak meg, amelyek maguktól nem tűnnek el. Mivel a demográfiai folyamatok lassúak, haladéktalanul el kell kezdeni a történelmi tapasztalatokra épülő már eddig is eredményeket mutató, mélyreható beavatkozásokat.
Jövőnk a gyermek. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
Családbarát politika mindenek felett
Bár az Orbán-kormány családpolitikája 2010 óta jó irányba mozdult el (1,23-ról 1,59-re nőtt a termékenység), de a változások mértéke elmaradnak a szükségestől. Az elmúlt években növekvő tendenciát mutat a termékenységi ráta, de aggodalomra ad okot a szülőképes korú nők számának gyors csökkenése.
A romló tendenciák csak a szülési számok jelentős, legalább 30 százalékos mértékű emelésével állíthatók le, azaz évente 120 ezer gyereknek kellene születnie 90 ezer helyett.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a modernizáció születést korlátozó hatását nem lehet csak gazdasági ösztönzőkkel ellensúlyozni. Azaz a jelenleginél egy komplexebb intézkedésekre van szükség. Olyanokra, ami képes a társadalom érdek- és értékrendszerét átalakítani. Csak akkor állíthatjuk meg a magyarság számának a csökkentését, ha tudatosan és erőteljesen törekszünk a születésszám növelésével együtt járó modernizációra. Csak így lehet egyensúlyba hozni a gazdasági fejlődést a fenntartható népességgel.
Tóth I. János
„Kísérletezésre nincs idő, különben hatmilliós ország leszünk!”
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
