Francesca Rivafinoli: Meleg rizling, pánszexuális sauvignon
Adott egy német tartomány, klasszikus adoniszi sornak beillő névvel: Rajna-vidék–Pfalz. Izmos férfiak építették ott egykoron a Porta Nigrát, majd a vitéz Szigfrid döfte le a sárkányt, hogy azután annak vérében megfürödvén sebezhetetlenné váljék és így küzdjön meg a burgundi Krimhilda kezéért. A folyók mentén tekintélyt parancsoló, impozáns várakkal és kastélyokkal pakolta teli a tájat az úgynevezett „sötét” középkor elitje; kivéve persze Loreley kopár szikláját, ahonnan a szépséges aranyhajú szirén bűvölte el énekével az óvatlan hajósokat.
Ugyanitt most keresik a tartomány „queer borát”.
Sajtóközleményben hívta fel ugyanis az „azonos nemű életmódokért és nemi identitásért felelős” államtitkár Rajna-vidék–Pfalz valamennyi leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális, valamint nembináris „borászát és borásznőjét”, hogy jelentkezzenek nedűikkel, amelyekből a családügyi minisztérium vásárolna 500 palackkal. Az elképzelés az, hogy az elkövetkező egy évben a miniszter és az LMBT-ügyi államtitkár ilyen borokat fog ajándékozni reprezentatív alkalmakkor, a sokszínűség nagyköveteiként mintegy. „Tölthetek egy kis meleg rizlinget?”; „Ajánlom Önöknek 2020-as évjáratú transz szilváninkat”; vagy: „Engedje meg, miniszterelnök úr, hogy átadjam önnek ezt a spätburgundert; képzelje, olyan pincészetben készült, melynek gazdasági vezetője leszbikus!” – valahogy így zajlana a dolog a jelek szerint,
és hát melyik ínyencet ne izgatná jobban a borászat munkatársainak nemi élete, mint a lendületes savgerinc?
A palackok benyújtásakor legalábbis meg kell jelölni, pontosan milyen pozícióban tevékenykedik a cégnél a queer személy, ellenben magáról az italról nem kötelező információkkal szolgálni. A tájjelleg, a dűlő mellékes; a lényeg úgyis az, hogy a kóstoló élvezhesse a testes, karakteres ideológiát. Bár ki tudja: lehet, hogy tényleg nem mindegy, és egy igazi sommelier külön ízjegyként kiérzi a lecsengésben, kivel is hál a vincellér.
Ez már csak azért is hasznos lenne, mert egyébként nem tudni, mi a garancia arra, hogy a bor valóban queer, és nem csupán arról van szó, hogy egy likviditási gondokkal küzdő, ámde bevállalós borász odakamuzza, hogy ő biszexuális, így jutva minisztériumi megrendeléshez, annak marketingértékével együtt. Nem állítom, hogy hálószoba-ellenőröket és andrológusokat kellene ráküldeni a pályázókra, de azért mégis nyugodtabb a fogyasztó, ha van valamiféle biztosíték és kizárt a visszaélés.
Mindeközben az se világos, hogy a sokféle másság közül miért csak az LMBT személyek iránt kíván borokkal érzékenyíteni a családügyi minisztérium. Nincs ugyanis nyoma annak, hogy tavaly a fogyatékossággal élő borászokhoz fordultak volna hasonló lehetőséggel, pedig ha a cél valóban egymás elfogadásának előmozdítása, akkor
talán logikusabb lenne például a Down-szindrómásokkal kezdeni az akciót, akiknek nagyjából 90 százalékát már magzati korban kiiktatják a társadalomból.
Elég béna úgy kardoskodni a sokszínűség mellett, hogy a szivárvány színein kívüli árnyalatokat következetesen ignorálják.
A kiválasztott queer borokat mindenesetre nem máskor, mint a tartomány alkotmányának ünnepén fogják bemutatni – már ha lesznek, mármint borok. A határidő ugyanis közeleg, de eddig még sajnos egyetlen transznemű szőlész sem jelentkezett termékével. Szélsőséges esetben így akár az is előfordulhat, hogy „ha nincs ló, szamár is jó” alapon valamely minisztériumi dolgozónak eszébe jut: volna a tartományban egy bizonyos (évezredes) Ahr borvidék, ahol a tavalyi pusztító árvíz még a szőlőültetvények tíz százalékát is megsemmisítette, az értelemszerűen alacsonyabban fekvő pincék közül pedig szinte mindegyiket elmosta, nagyrészt hordóstul, gépestül, eszközöstül. Cserébe ott maradt a sok csapadék után szuvenírként a peronoszpóra.
Tehát esetleg az ott élő, sokadik generációs árvízkárosult borászcsaládoktól is vásárolhatna a családügyi minisztérium néhány megmentett palackot, ha már, segítve egzisztenciájuk újbóli felépítését és ráirányítva a figyelmet a térségben élők továbbra is fennálló nehézségeire – de természetesen nem muszáj, lehet ehelyett inkább interszexuális borokkal bohóckodni.
Akkor viszont nem kellene félmunkát végezni, hanem ideje lenne kiírni még egy közbeszerzést „Queer bort queer pohárba!” címmel, LMBTQIA+ üvegfúvók számára.
Címlapkép: Pixabay
