Sorosék támadják a magyar választási eljárást
Hangsúlyozták: a választási eljárásról szóló törvény alapelvei közé tartozik többi között a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választási eljárás nyilvánossága. A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy más államnak vagy nemzetközi szervezetnek a Nemzeti Választási Iroda által nyilvántartásba vett megfigyelője a választási eljárás teljes menetét figyelje, a választási szervek munkájánál jelen legyen, a választási bizottságok irataiba betekintsen, azokból másolatot kérjen, kérdést intézzen a választási szervek tagjaihoz és felhívja a figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre.
A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladatuk a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése.
A választási bizottságok mindegyik típusába, így a Nemzeti Választási Bizottságba és a szavazatszámláló bizottságba is tagokat delegálhatnak különböző jelölőszervezetek, pártok, amelyek a Nemzeti Választási Iroda mellé is küldhetnek megfigyelőket – írta a jogszabályt ismertetve a Századvég.
Kitértek arra is, hogy a magyar szabályozás több további részletszabálya is garanciákat nyújt a tisztességes, visszaélésektől mentes választások lebonyolításához.
Így például a médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett kötelesek közzétenni a jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató szintén egyenlő feltételek mellett köteles közzétenni az országos listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait. A szavazólapokon a jelöltek, illetve listák sorrendjét sorsolás dönti el. A szavazóhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az garantálja a választópolgárok befolyásmentes szavazását. A szavazólapokat legalább kétszer kell megszámolni, addig, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Jogszabálysértés esetén többszintű jogorvoslati rendszer garantálja a teljes körű kivizsgálást – emelték ki.
Elemzésében a Századvég azt írta: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2018-as magyarországi országgyűlési választásokról készített jelentésének szakmai álláspontja szerint a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogok és szabadságjogok érvényesültek.
Az EBESZ megállapítása szerint – tették hozzá – a választások jogszabályi kerete megfelelő alapot biztosított a demokratikus választások lebonyolításához, a választási szervek hatékonyan tettek eleget megbízatásuknak, minden szinten bizalmat élveztek az érintetteknél és működésüket pártatlannak ítélték. Mindezek ellenére – folytatták – a közelmúltban a European Council On Foreign Relations (ECFR) és az Unhack Democracy is éles bírálat tárgyává tette a magyar választási eljárást, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatokat.
Az ECFR jóslata szerint „Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a választásokat, de önmagát hirdeti ki győztesnek, és hatalomban marad”.
Az Unhack Democracy pedig az EBESZ megfigyelői misszióját sürgeti, melynek jelenlétét már a kampány kezdetétől szükségesnek tartja, hiszen álláspontja szerint a 2022-es választásokon „kiváltképpen jelentős a csalások veszélye”. Felhívták a figyelmet: a berlini székhelyű ECRF nemzetközi tröszt alapítója Mark Leonard, aki rendszeres szerzője annak a balliberális Projekt Syndicate nevű nemzetközi médiaszervezetnek, melynek felületein Soros György visszatérően támadja Magyarországot.
Az ECFR tanácsa sok baloldali európai döntéshozót és szakértőt tömörít, köztük van Dobrev Klára, Bajnai Gordon, Soros György, az Open Society Foundations (OSF – Nyílt Társadalom Alapítványok) alapítója és elnöke, illetve fia, Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese.
Arra is kitértek: a Soros-alapítvány nyilvános adatbázisából kiderül, hogy az ECFR 2016 óta mintegy 12 millió dollár – mai árfolyamon mintegy 4 milliárd forint – támogatásban részesült az Open Society Foundationstől. Megemlítették, az Unhack Democracy tevékenysége a balliberális oldal politikai szereplőinek és döntéshozóinak figyelmét is felkeltette, így az NGO 2019-ben – Dobrev Klára szervezésében – már az Európai Parlamentben prezentálhatta eredményeit.
Ilyen előzmények mellett nem meglepő – tudatta a Századvég -, hogy a Soros Györgyhöz köthető Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke személyesen hívta meg a szervezetet a választási integritásról szóló nyilvános konzultációra.
Sőt, az Unhack társalapítói 2021 szeptemberétől már kurzusokat is tartanak az amerikai milliárdos által alapított Közép-európai Egyetemen (CEU). Azt írták: a European Council On Foreign Relations és az Unhack Democracy tehát ilyen tanácsadói és támogatói háttér mellett készíti „független kutatásait” a magyar választási szabályozásról és folyamatokról.
„Mindez világosan megmutatja, hogy ebben az esetben is csupán a nemzetközi baloldali hálózat újabb, politikai alapon szerveződő delegitimációs törekvéseiről beszélhetünk, melynek oka a polgári-nemzeti kormányzat balliberális törekvéseket elutasító határozott politikája, célja pedig a demokratikus választások során kinyilvánított legitim népakarat megdöntése” – áll a Századvég elemzésében.
(MTI)
Kiemelt képünkön az első szavazó leadja szavazatát az európai parlamenti választáson a főváros XII. kerületében a Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2019. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd
