Jöjj el, jöjj el Emmánuel, csak Téged áhít Izrael
Időfeletti
A keresztény könnyűzene stílusában alkotókat is megihlette az időtálló darab. Emiatt a dalnak számos popzenei feldolgozása is létezik. Mind közül talán az egyik leginkább figyelemreméltó Joshua Aaron, a krisztushívő zsidó énekes feldolgozása. Az előadáson átsüt a különleges, az ószövetséget az újszövetséggel összekötő autentikusság, amelynek otthonos környezetet Jeruzsálem ősi falai kölcsönöznek.
Az Ó-antifónák
Az „Ó-antifónáknak” is nevezett strófákban a várva várt Messiást különböző nevekkel szólítjuk meg. Bölcsesség, Jessze vesszeje, Dávid kulcsa, Napkelet, Szegletkő. A zsolozsma himnuszainak lüktetését idéző, egyfajta litániához hasonlítható vágyakozás a Megváltó érkezése után önmagában rejti az egyre fokozódó örömet, amelyre fel is szólít a vissza-visszatérő Gaude, gaude!
Dobszay László zenetudós egyházzenész szerint az antifóna „a latin egyház hagyományos liturgikus énekében: a recitált zsoltárt keretező, zárt formájú dallam” (Dobszay László: Az antifona, Budapest, A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei
Tanszéke és a Magyar Egyházzenei Társaság, 2004.)
A szó görög eredetije „αντιφωνείν” nagyjából a felelni, ellene mondani, illetve a hangos szóval válaszolni igéknek felel meg magyarul. A görög zeneelméletben egészen a 14. századig az „άντιφωνος” még egész egyszerűen az oktáv hangközt jelentette.
Az első keresztények példájára
Krisztus korabeli fennmaradt feljegyzések megemlítik, hogy a keresztények az étkezés után mindnyájan felálltak, hogy a terem közepén két kórust alakítsanak ki: egyet férfiakból, egyet a nőkből. Ennek vezetője általában a legmuzikálisabb testvér volt a gyülekezetben. Ebben a formában pedig himnuszokat énekeltek Isten dicsőítésére. Ehhez különböző metrumokat és dallamokat használtak, részben egyszerre megszólaltatva azokat, részben felváltva a kórusok között.
Nyissuk meg ezzel a szinte időfeletti dallal a szívünket a hozzánk ebben az adventi időszakban is eljönni szándékozó Messiás előtt. Engedjük meg számára, hogy ő alakíthassa át a terveinket és tölthesse be az életünk mindennapjait. Csatlakozzunk lélekben a választott nép vágyakozásával és a keresztények feltámadt Jézusba vetett örömével ehhez a himnuszhoz. Így élővé válhat mindaz, ami ma még csak szunnyad bennünk.
Magyarul:
Jöjj el, jöjj el Emmánuel, csak Téged áhít Izrael,
és Hozzád sóhajt untalan, mert Isten híján hontalan.
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, hogy eljövend Emmánuel!
Jöjj el, jöjj el, ó, Jessze vesszeje, és állj a rossznak ellene!
A mélyből mely már eltemet, s a tűzből mentsd ki hívedet!
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, hogy eljövend Emmánuel!
Jöjj el, jöjj el, ó, Napkelet, ím árva néped költöget.
Törd át a sűrű éj ködét, és oszlasd gyászát szerteszét!
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, hogy eljövend Emmánuel!
Latinul:
Veni veni, Emmanuel
Captivum solve Israel,
Qui gemit in exsilio,
Privatus Dei Filio.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
Veni, O Sapientia,
Quae hic disponis omnia,
Veni, viam prudentiae
Ut doceas et gloriae.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
Veni, veni, Adonai,
Qui populo in Sinai
Legem dedisti vertice
In maiestate gloriae.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
Veni, O Iesse virgula,
Ex hostis tuos ungula,
De spectu tuos tartari
Educ et antro barathri.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
Veni, Clavis Davidica,
Regna reclude caelica,
Fac iter tutum superum,
Et claude vias inferum.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
Veni, veni O Oriens,
Solare nos adveniens,
Noctis depelle nebulas,
Dirasque mortis tenebras.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
Veni, veni, Rex Gentium,
Veni, Redemptor omnium,
Ut salvas tuos famulos
Peccati sibi conscios.
Gaude! Gaude! Emmanuel
Nascetur pro te, Israel!
