A brit The Telegraph párizsi riportere, Maurice Culot díjnyertes párizsi építészt idézve azt írta, hogy a Notre-Dame újjáépítésének a tervei igencsak megosztók a katolikusok körében. Culot szerint a főhajót és a mellékoltárokat „kísérleti bemutatóteremmé” alakítják, és egy „politikailag korrekt Disneylandet” fognak létrehozni.

„Amit a Notre-Dame-mal akarnak csinálni, soha nem lehetne megvalósítani a Westminster-székesegyházban vagy a római Szent Péter-bazilikában. Az épület nagyságához mérten triviális és gyermeteg vidámparkot akarnak építeni” – mondta Culot.

Miközben azt hisszük, hogy a Notre-Dame-ban szinte semmi nem marad a régiben

A Notre-Dame felújításának kérdése egyre kevesebb sajtóvisszhangot kap, amióta bejelentették, hogy a katedrálist az eredeti épület mintájára fogják visszaépíteni. Bár Emmanuel Macron köztársasági elnök felvetette, hogy a felújítás során modern elemeket is csempésszenek be az épületbe, ezt a kezdeményezést műemlékvédő ügynökségek még időben leszavazták.

Már azt is eldöntötték, hogy a 800 éves tetővázat fából építik újjá, erre a célra Franciaországban kivágott nagy tölgyfák felhasználásával, ahogy annak idején a középkori asztalosok is csinálták. Ennek kivitelezéséhez, még mindig keresnek szakembereket, akik jól ismerik a régi technikákat.

Ugyan a tető egész struktúrája megszenvedte a 2019. április 15-i tűzvészt, az épület belsejét díszítő középkori műalkotások csodával határos módon nem szenvedtek súlyosabb károkat. A középkori ólomüveg ablakok, a főoltár, a 14. századbeli Szűzanya a kisdeddel-szobor, az orgona, a mellékoltárok, de még a szentélyt szegélyező finom domborművek is mind érintetlenül megmaradtak.

Lángol a párizsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezete 2019. április 15-én. MTI/EPA/Ian Langsdon

Templom lesz vagy látogatóközpont?

Tehát összességében nincs szükség a templom belsejének teljes körű felújítására, csupán kisebb javításokra és tatarozásra. A párizsi egyházmegye azonban ezt másképp gondolja. A templom 1905 óta a francia állam tulajdona, az egyházmegye csak „használója” így az összes tervezett változtatást az államnak is jóvá kell hagynia. A Life Site News szerzője szerint tehát az a legnagyobb kérdés, hogy az állam és az egyházmegye vajon meddig mehet el, ha egy gótikus épület átépítéséről van szó, ami ráadásul egy imahely is.

Korábban azt a kezdeményezést, hogy az ólomüveg ablakokat 19. századi üvegablakokkal helyettesítsék, elvetették, a következő két és fél évben azonban egy más jellegű, nagyobb veszély fenyegeti a középkori építmény eredeti jellegének megmaradását. Mivel Macron ígéretet tett, hogy 2024-re, vagyis a párizsi olimpiára elkészül a templom, az építészeknek nagyon sok munkát kell elvégezniük kevés idő alatt. Ráadásul idő közben kiderült, hogy a kőszerkezet komolyabb sérülést szenvedett, mint azt korábban felmérték. Gilles Drouin azonban, akit Párizs érseke, Michel Aupetit bízott meg a felújítással, a The Telegraphnak megerősítette, hogy a tervek már teljesen elkészültek, és az is kiderült, hogy nem igazán egyeznek meg a templom eredeti terveivel.

Drouin újító elképzelései

Az újjáépítéssel Drouin célja nem más, mint a minden évben több millió, a Notre-Dame-ba látogató turistának, akik nem ismerik a katolikus vallást, megmutassa egy katolikus katedrális szimbolikáját „azáltal, hogy a műalkotásait mindenki számára érthetővé teszi, kulturális és hitéleti szempontból, miközben tiszteletben tartja minden egyes látogató hitét” – nyilatkozta 2020 júliusában a Le Pelerin francia újságnak.

Munkás a párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítésén 2021. április 15-én, két évvel a katedrálisban pusztító tűzvész után. MTI/EPA/Reuters pool/Benoit Tessier

Drouinnak nagyon határozott elképzelései vannak arról, hogyan tehetné látoagtóbarátabbá a középkori katedrálist. Egy kisebb kalandtúrát tervez megvalósítani a templomban, amely az épület nyugati kápolnaitól indulna és a keleti kápolnákig vezetne. Útközben a turisták modern műalkotások között barangolnának, amelyek a keresztény hit, az emberiség és a kontinensek történetét hivatottak bemutatni, és Ferenc Pápa Laudato si’ teremtésvédelemmel foglalkozó enciklikájában csúcsosodnak ki.

Erről az ötletéről 2020 májusában beszélt egy videókonferencián. Pár hete a The Telegraph ezt a videót szemlézte, amely akkor még mindössze pár száz megtekintésnél járt.

Érdemes kiemelni a videóban elhangzott egyik első mondatát, amely szerint:

„Most, ennek a tragédiának köszönhetően olyan szabadsághoz jutottunk, amilyenhez elődeink soha korábban, ebben a térben, ami az elmúlt nyolc évszázadban rengeteget változott.”

Első hallásra azt gondolhatjuk, a kezdeményezés segíthet, hogy a nem hívők vagy éppen a katolikusok jobban megismerjék Isten tervét az ember üdvözítésére, és az is igaz, hogy a középkorban is gyakran tanító jelleggel dekorálták a templomokat. Drouinnak azonban számos, az egyház szempontjából aggályosnak nevezhető terve van a templom belsejének kialakítására. Egyrészt hagyománytörő módon akarja átalakítani a főhajót (erről később). Másrészt újra akarja dekorálni a mellékhajókat, amelyek mostantól egyértelműen nem arra lesznek fenntartva, hogy a papok kisebb létszámú miséket mutassanak be, hanem tele lesznek fényekkel és kijelzőkkel.

Drouin szerint „a Notre-Dame alapvetően Párizs katedrálisa. Ugyanakkor mindenki számára nyitva áll, és nagyon jól tudjuk, hogy az évi 12 millió látogatóból nagyon sokan nem keresztények. Egyre több látogató érkezik ázsiai kultúrából vagy olyan országokból, ahol a kereszténység már nem irányadó vallás”.

Franck Riester francia kulturális miniszter, Philippe Villeneuve francia főépítész és Jean-Marc Chauvet, a tűzvész sújtotta párizsi Notre-Dame-székesegyház rektora, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Isabelle Hudon Kanada franciaországi nagykövete megszemléli a katedrális belsejében keletkezett károkat 2019. május 15-én. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, és csak másnap reggel sikerült teljesen eloltani a tüzet. A katedrális tetőszerkezete gyakorlatilag teljesen leégett, a kúp alakú huszártorony leomlott. MTI/EPA/Philippe Lopez

Praktikus módosításoknak tűnnek, valójában a szertartás lényegét is megváltoztatják

Drouin több változtatást is tervez, amellyel a Notre Dame-ot látogató katolikusok nem feltétlenül értenek egyet. Egyrészt az a terve, hogy az újjáépített katedrálist a főbejáraton keresztül lehessen látogatni, mivel így rögtön a belépő elé tárul az impozáns belső tér. A hívek korábban egy mellékhajón keresztül léptekbe a templomba, ami azért volt számukra kedves, mert a félhomályban jobban megérintette őket Isten közelsége.

Drouin a székeket és padokat is el szerette volna távolítani a főhajóból, arra hivatkozva, hogy azok az ellenreformáció következtében kerültek oda. Ez végül nem fog megvalósulni, de a szentély közelében összecsukható székek lesznek, amiket alkalom adtán el lehet mozgatni. Szerinte amióta az emberek ülve hallgatják a szentmisét, sokkal passzívabbak lettek, és a közösségek szinte „befagytak”. Több mozgást és aktivitást szeretne a hívek részéről a szertartás keretében. A The Telegraph szerzője szerint a tervező, bár többször régmúlt hagyományokra hivatkozik, egyértelműen újító, az egyház hagyományaival szakító nézeteket vall.

Ezek jelentéktelen, felszínes változtatásoknak tűnnek, Drouin azonban a szentélyt is átépítené. Az oltár elé egy ambót szeretne helyezni a főhajóba. A The Telegraph szerzője szerint ez a megoldás semmilyen liturgikus szempontból nem elfogadható, ráadásul egy térbe hozza az ige- és az áldozatiliturgiát.

Jóhiszemű modernizálás a mellékkápolnákban

A legnagyobb belső átalakítás a mellékkápolnákat érinti, amelyek a „kalandtúra” szerves részei. A déli falnál található mellékkápolnák áldozatul eshetnek a modernizálásnak, annak ellenére, hogy az építész igyekszik modern elképzeléseit a régi hagyományokkal kapcsolatba hozni.

Az Ígéretek sétányával szemben található majd a Szentek sétánya. Az intellektuális dimenzióban a Hit és az Elme a Bölcsességek könyvével lesz szembeállítva (ez a kápolna eredetileg még a barokk időszakban készült el). Az énekek énekével a Misztikus út, a Prófétákkal szemben a Jótékonyság útja lesz (azaz a régi és az új parancs egymással szembe állítva). Ezek mellett lesz egy kápolna a kontinenseknek, illetve olyan kápolnák, amelyekben a Kivonulással szemben a Remény és a Szabadság, Ábrahám ígéretével szemben a Misszió, a teremtéssel szemben pedig Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája áll, amely a teremtésvédelemmel foglalkozik.

Ez utóbbin látszik a legnagyobb félrehajlás, ahol a Teremtés könyvével szemben nem az „Új Jeruzsálem” és a világ vége áll, hanem a környezetvédelem és a „bolygó védelme” (Földanya védelme), mint a végső üdvösség. Ezzel pedig súlyosan elferdítik a hit valódi igazságát és értelmét.

A The Telegraph szerzője szerint Drouin tervei roppant veszélyesek és becsapósak, mert a befogadás, a fejlődés és az újítás nevében súlyosan elferdítik az egyház eredeti üzenetét. Ráadásul Európa egyik legfontosabb templomát, miközben az emberek abban a tudatban élnek, hogy az eredetinek megfelelően rekonstruálja, keresztény Disney parkká alakítja.

Forrás: Life Site News