Szikora Róbert „rittyentett” zenét Szent Erzsébet történetéhez

A 2022. február 26-án Budapesten bemutatandó produkció születésének történetéről Zsuffa Tünde, a musical alapjául szolgáló, Az Ég tartja a Földet című regény írója, Szikora Róbert zeneszerző mesélt, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, író, Cseke Péter rendező, Pataki András producer és Dolhai Attila musicalszínész osztotta meg gondolatait, érzéseit. A tervek szerint a mintegy 100 szereplős színpadi műben minden közreműködő a szolgáló szeretet szentjének bemutatására törekszik, ki-ki a maga helyén szolgálva  a produkció célját, hogy a 13. századi magyar királylány igazi emberi arcát, tetteit és szívszeretetét megismertesse mindenkivel, és közel hozza a ma itt élőkhöz.

Zsuffa Tünde eddig 20. századi politikai-történelmi regényeket írt, ezúttal mégis belevágott ennek a középkori történetnek a megelevenítésébe.

– Erzsébet a maga korában egy ízig-vérig modern nő volt. Hiszem azt, hogy ha ez a magyar királylány most, itt a 21. században élne, akkor ugyanúgy viselkedne, ugyanúgy cselekedne, mint a maga idejében tette.

A 13. században a kereszténység ugyanúgy vívta a harcait, mint ma. Elgondolkodtató, hogy II. András miért ijedt meg a muszlim erőktől, és fogalmazta meg már akkor, hogy Európának össze kell fogni, és a nyugati kereszténységre vigyázni, mert ha az iszlám beszabadul Európába, akkor Európa kivérzik.

Aztán itt van a párhuzam a világjárvánnyal is: akkor a pestis, most a Covid. Erzsébet Türingia kormányzójaként ugyanúgy harcolt a tűzvésszel, a természeti csapásokkal és a járvánnyal.

Szikora Róbert tizenegynéhány éve kezdett hozzá a munkához, de a gondolat már a hetvenes évek közepén megfogalmazódott benne, hogy Szent Erzsébetről kellene „rittyenteni valami zenét”.  

– A nagy hírű Hungária együttessel NDK-ban jártunk, voltunk Wartburgban is. Délelőtt sétáltam a városban, és találtam egy római katolikus templomot, ahová bementem imádkozni.

A főhelyen ki volt téve egy hölgy rózsákkal, és rá volt írva a képre, hogy Türingiai Szent Erzsébet. Akkor nem ugrott be rögtön, hogy ő nem más, mint a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünk, de aztán később fellebbent a fátyol, és rájöttem. Akkor elöntött a pulykaméreg, hogy még ezt is el akarják venni tőlünk?!

Szikora Róbert hozzátette, amikor jó tizenéve végül hozzákezdett a zenéhez, csak úgy, saját szövegekre dolgozott, egészen addig, amíg Zsuffa Tünde – éppen a születésnapján – fel nem hívta, hogy felkérje a NEK hírnökének. Ő örömmel elvállalta, azzal a viszont felkéréssel, hogy Zsuffa Tünde írja meg Szent Erzsébet történetét. Alapos kutató- és alkotómunka után aztán meg is született Az Ég tartja a Földet című regény, amely a musical alapjául szolgál.

– Ami a zenét illeti, én nem kisebbre vállalkoztam, mint hogy világszínvonalú musicalt írjunk. A dalok hasonlítanak a mai kor zenéjéhez, ma már annyira fuzionáltak a stílusok, hogy azt gondoltam ennek a musicalben is így kellene lennie. Mai és nem modern zenét írtam, mert, ami ma modern, az holnap már retró.

Az Erzsébet, a szerelem szentje című musical dalszövegírója Lezsák Sándor, Zsuffa Tünde írói mentora, drámaíró példaképe.

– Engem is régóta foglalkoztat Szent Erzsébet személye. Ehhez a musicalhez a dalszövegeket írtam. Igazi csapatmunka volt, ha valami rosszul sül el, az az én felelősségem, ha jól sikerül, akkor Zsuffa Tünde, Szikora Robi, Cseke Péter, Pataki András érdeme – fogalmazott Lezsák Sándor.

Cseke Péter, a musical rendezője elmondta, 19 szerep van a darabban, ehhez jönnek a táncosok, sok fiatal, és körülbelül 100 fős színpadképben gondolkodnak. A végleges szereposztás az Erzsébet-nap körül tartandó castingon dől majd el, az azonban már biztos, hogy az Árpád-házi királylányt és környezetét oltalmazó Walter lovagot, az írónő legkedvesebb alakját a NEK egy másik hírnöke, Dolhai Attila énekli és jeleníti meg a színpadon.

– Amint vége lett az eucharisztikus kongresszusnak, már másnap hívtam Tündét, hogy, ugye lesz folytatás? Közben ő már többször „lewalterlovagozott”, úgyhogy sejtettem, hogy készül valami.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ma egy ilyen darab megszülethet, és a közönség elé kerülhet. Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy ennek részese lehetek.

A producer feladatait Pataki András látja el, ő úgy fogalmazott, hogy Szent Erzsébet egy igazi nagy megasztár tulajdonképpen.

– Ő egy nagy csillag, egy olyan európai csillag, aki nemcsak lokálisan minket érdekel, hanem Európa számára is jelentős, elismert személy.

Meggyőződésem, hogy nem csak a keresztény identitásunkat, hanem egyáltalán, ha bárki a saját nemzeti, kulturális identitását keresi, és találkozik ezzel a témával, akkor ebben meg tud erősödni. Példaértékű életmű, ami mellett lehetetlen elmenni szó nélkül. Egy olyan életmű, ami fölhelyezi őt arra az európai horizontra, ami közösséget tud kovácsolni. Egy olyan azonosság, egy olyan analógia ez a kultúrák vonatkozásában, amely testvérré tudja tenni az európai nemzeteket, így minket is.

Erzsébet élete olyan minta, ami a közös gondolkodást elkerülhetetlenné teszi, egy olyan példa, amely mindannyiunkat: Európában élő polgárokat, okulásra késztet, amennyiben még van közünk a saját kultúránkhoz.

Pataki András szerint ezért ziccerhelyzet, hogy egy olyan népszerű műfajjal, mint a musical, közel tudnak vinni fiatalokhoz és idősekhez egy ilyen témát, ami kardinális kérdés.

– Jó lenne, ha az Európában érettségiző diák nemcsak országokat látna a 27 csillag mögött, hanem közös gondolkodást, morális közösséget is jelentene számára, és olyan csillagok is megjelennének ebben az összképben, mint amilyen Szent Erzsébet volt.

---

Az Ég tartja a Földet, Erzsébet, a szerelem szentje produkciónak a tervek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma 156 millió és a Miniszterelnökség 310 millió forint támogatást nyújt. A 467 milliós összegből kell azt létrehozni és a következő két évben műsoron tartani. Az alkotók arra készülnek, hogy hazai helyszínekre és az országhatáron túli magyar lakta területekre is elviszik a produkciót. A magyar nyelvű bemutatkozás után a produkció angol és német változatát is tervezik.