Szakály Sándor: 1956-ban egy nép nemzetté vált

Az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenete a 21. században is meghatározó és fontos - jelentette ki a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója szerdán az Országházban.

Szakály Sándor az 1956-ról hatvanöt esztendő után című konferencián szólalt fel. A rendezvényt a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Szabadságharcosokért Közalapítvány szervezte.

A főigazgató azt mondta, hogy a forradalom a 20. századi magyar történelem egyik leglényegesebb eseménye volt. Ekkor egy nép nemzetté vált

– fogalmazott. Az emberek rájöttek, hogy nem elfogadható az a rendszer, amelyet egy idegen hatalom kényszerített rájuk. Tisztességes, önálló, független Magyarországot akartak – tette hozzá Szakály Sándor. Megjegyezte: a „Ruszkik haza!” felkiáltással társadalmi állástól függetlenül szinte mindenki egyetértett.

A főigazgató szerint kell lennie nemzeti minimumnak, és ilyen lehet 1956 eszméinek megtartása és továbbadása a fiatalabb generációknak. Az ország jövője az iskolában dől el

– mondta. Az önálló, független Magyarország léte a 21. században is meghatározó, bár nem biztos, hogy fegyverrel kell harcolni érte – hangoztatta Szakály Sándor.

A rendezvény fővédnöke Kövér László, mivel azonban az Országgyűlés elnöke szerdán hivatalos külföldi úton van, beszédét Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója olvasta fel. A házelnök szerint 1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem erőforrás, az Európai Unió számára is. Az ellenséges túlerő „mindhárom nagy szabadságküzdelmünket vérbe fojtotta”, de a magyar szabadságvágy mindhárom esetben legyőzetve is győztesnek bizonyult, mert a legnehezebb korszakokban is erősítette a magyarok hitét, míg az idő megérett a nemzeti célok megvalósítására – írta.

Az 1956-os forradalom nem az elitek, hanem a nép forradalma volt: azon egyszerű, hétköznapi magyar embereké, akikben tudatos vagy ösztönös módon úgy forrt össze a nemzeti szabadság és a társadalmi igazság iránti vágy, mint még soha a 20. századi magyar történelemben

– vélekedett Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint 1956 hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló megalázáson alapult. Ez volt a szovjet kommunizmus, amelynek Magyarország nem önszántából vált a részévé. Az 1956-os forradalom megkerülhetetlen tanulsággal szolgált a korabeli Európának: a kontinens felismerhette a kommunizmus igazi arcát, és már senki sehol nem hivatkozhatott többé az „emberarcú szocializmus” állítólagosan a nép felemelkedését szolgáló céljaira.

A szabadságharc napjainkban arra figyelmeztet, hogy saját önazonosságának, önrendelkezésének, önbecsülésének fenntartása, védelme nélkül az EU tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok feletti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének

– írta a házelnök.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a forradalom vidéki vonatkozásairól beszélt. Kitért arra, hogy a falvakban 1956 nyarán-őszén káosz uralkodott. A társadalmi ellenállás utolsó parazsai vidéken hunytak ki, de a vidék nem homogén tömböt alkotott: önálló történetük volt az ipari gócpontoknak és az egyetemi városoknak – közölte Földváryné Kiss Réka.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója felszólal az 1956-ról hatvanöt esztendő után című konferencián az Országházban 2021. október 20-án. MTI/Soós Lajos

Iratkozzon fel hírlevelünkre!