hirdetésA kiskunmajsai múzeum, a Konecsnyi György Helytörténeti Gyűjtemény példája megmutatta, hogy a szocialista rendszer hogyan igyekezett az alulról érkező kezdeményezéseket eltaposni – mondta Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történésze, akivel az idén negyvenéves múzeum nem mindennapi történetéről beszélgettünk.
– Nem a lakiteleki találkozóval kezdődött a rendszerváltás. Számos rendszerváltó tevékenység már jóval 1989 előtt megkezdődött. Hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba a kiskunmajsai múzeum esete?
– 1981 októberében Kiskunmajsán létesült egy apró múzeum, melynek későbbi politikai célú bezárásával pontosan kirajzolódik az, hogy hogyan igyekezett a hatalom az alulról érkező kezdeményezéseket eltaposni. Az emberek egzisztenciájának a tönkretételétől, a sajtóban való lejáratásától sem riadtak vissza.
A paraszti önéletíró-pályázat eredményhirdetésén (Forrás: Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény)
– Mi is történt pontosan negyven évvel ezelőtt?
– Ezt a kicsi, de sokak számára kedves kiskunmajsai helytörténeti gyűjteményt a hatalom 1985 novemberében erőszakkal bezáratta. Az intézmény létrehozása a helyi Jonatán Termelőszövetkezet elnökéhez, Vedres Ferenc személyéhez köthető. Az alapítók között ott volt még Csík Antal, Darányi Éva és Kozma Huba is. Tudomásom szerintez volt az egyedüli kulturális intézmény, múzeum, mely egy működő tsz-ingatlanban kapott helyett.
– A helyi szervezők és a párt érdekei idővel másfelé kezdtek el mutatni?
– Részben igen. A szakemberek összegyűjtötték a Kiskunmajsa térségének történelmi tárgyait, népi emlékeit. A Hazafias Népfront évenként rendezett megyei honismereti táborokat, majd megkezdte a működését a múzeumbarát kör is, akik a helyi könyvtár tagjaival együttműködve szerveztek közművelődési eseményeket. Művészeket, írókat, a népi mozgalom képviselőit gyűjtötték maguk köré, azokat, akik a 80-as években az ellenzéki mozgalom tagjai közé soroltattak. Ilyen volt többek között Csoóri Sándor, Nagy Gáspár vagy éppen Ilia Mihály.
– Ha jól tudom, Lezsák Sándor is megjelent ezeken a kiskunmajsai rendezvényeken.
– Bizony, szoros kapcsolat volt a két település között, hiszen a Kiskunmajsai Könyv és Múzeumbarát Kör, illetve a Lezsák Sándor által vezetett lakiteleki színjátszó csoport és kultúrkör élénk együttműködés mellett dolgoztak.
Könyvbarát esteket, olvasótalálkozókat, képzőművészeti kiállításokat rendeztek. Lezsák Sándor tevékenységét ekkor már a szocialista államhatalom, már folyamatosan nyomon követte.
hirdetés1985 októberében Gulyás Géza, Gyöngyösi Györgyi és Tábori Aranka munkáiból készült Antológia című grafikai kiállítást szerették volna Lakitelekről Kiskunmajsára áthozni. Ezek a műalkotások olyan témákat is boncolgattak, amelyek a rendszer szempontjából „reakciósnak” minősültek. A szervezők Balczó András öttusázó Küldetés című filmjét is le szerették volna vetíteni, melyet a pártvezetés nehezményezett.
Lezsák Sándor az Aba Béla-plakátkiállítás megnyitóján (Forrás: Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény)
– Nem volt a hatalom részéről ez egy túlzott éberség?
– Ne felejtsük el, hogy két évvel a lakiteleki találkozó előtt vagyunk! Kiskunmajsán ezek a szabadságszerető emberek megnyitották azt a szelepet a Kádár-rendszeren, amely 1989-re valóban kipukkant. A 80-as évek közepén már a politikai rendszer olvadásának az időszakáról beszélhetünk, de kellettek az elszánt és kitartó emberek, akik nélkül a politikai rendszerváltás nem történhetett volna meg. Kiskunmajsán, Lakiteleken olyan témákkal, népi, nemzeti, mondanivalókat képviseltek, melyek a hatalom számára veszélyesnek minősültek.
Nagyon jellemző az is, hogy a helyi pártelnök hogyan próbált belenyúlni az eseményekbe. Hogyan igyekezett ellehetetleníteni a szervezőket a munkahelyükön.
Végeredményében egy ártalmatlan kiállításmegnyitó is megmutatta a rendszer igazi arcát, mellyel el akarták hallgattatni az embereket. A kiskunmajsai múzeum bezárása is egy olyan koncepciós ügy volt, amely nem volt egyéb a korábbi évtizedek gyakorlatától.
– Mi lett a múzeum dolgozóival?
– Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztálya, valamint a kiskunmajsai városi tanács sem nézte jó szemmel a működésüket. Ezt az ellenforradalmi témákat is boncolgató központot meg akarták szüntetni. Ennek következtében mind a két könyvklubot – a Lakitelekit és a Majsait is – bezáratták. A kiskunmajsai múzeumra pedig egy – intézményi átszervezésre hivatkozva – ugyancsak lakatott tettek, az intézmény ajtaját lepecsételték.
Kiskunmajsán az volt az indok a munkatársak elküldésére, hogy nem működött szakmailag megfelelően az intézmény: a leltározást nem jól csinálták.
Az egykori múzeumigazgatót mezőgazdasági tevékenységet ellátó állásba helyezték, mások elvesztették munkájukat.
A kiskunmajsai múzeum ajtaját lepecsételték, de a rendszerváltás szelleme kiszabadult a palackból (Forrás: Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény)
– A hatalom megbüntette azokat, akik megpróbáltak ellenállni. Mégis ezekből a bátor emberekből lettek pár évvel később a rendszerváltók.
– Valóban, nagy tettek voltak ezek. Az emberek szembenéztek a gumibotokkal, a karhatalommal és a pártvezetéssel. Nem tántorította őket el a zsarolás, az egzisztenciájuk tönkretétele. Elmondható, hogy a személyes elhatározásnak, elszántságnak volt köszönhető, hogy ’87-ben egy lakiteleki találkozó – ha nehézségek árán is –, de létrejöhetett.
Tóth Gábor
Lezsák: Antall József megkért, hogy erről senkinek se beszéljek
Kiemelt képünk forrása Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény
hirdetés
