A LIBE-bizottság látogatása nyílt beavatkozás a magyar belpolitikába

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) magyarországi látogatásának valódi célja az volt, hogy különböző eszközökkel beavatkozzon a 2022-es országgyűlési választásokba és hatalomra segítse a brüsszeli érdekeket kiszolgáló magyar baloldalt - írta a Századvég Alapítvány a legújabb elemzésében.

Felidézték: a LIBE-bizottság hét tagja három napot töltött Magyarországon, hivatalosan azzal a céllal, hogy tájékozódjon a magyar jogállamiságról, és információt szerezzen arról, változott-e valamit annak helyzete a 2018-ban elindított úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás óta.

A delegáció látogatásának azonban vélelmezhetően volt egy leplezett célja is, ugyanis bő fél évvel a választások előtt jöttek vizsgálódni, ráadásul az ittlétük alatt számos ellenzéki politikust, illetve a nyílt társadalmak eszmerendszerét valló, Soros György által pénzelt nem kormányzati szervezeteket (NGO) kerestek fel,

többek között az Amnesty Internationalt, a Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületet és a Magyar LMBT Szövetséget, akik – politikai és gazdasági érdekek által vezérelve – a nemzeti konzervatív kormány megdöntését tűzték zászlajukra. Már a delegáció programtervének ismertetésekor felmerült a gyanú, hogy a látogatás egyik célja a választásokba való beavatkozás lehet – írta elemzésében a Századvég.

Hozzátették: ez a vélelem beigazolódni látszik, ugyanis a küldöttség vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint a magyar egyfajta egypártrendszer, és kérdéses a választások tisztasága. Úgy vélték, „a francia származású brüsszeli bürokrata az ilyen kijelentésével nem tesz mást, mint a magyar baloldal szekerét tolja, jelen esetben pedig a – minden elvi és erkölcsi megfontolást háttérbe szorító – összefogott ellenzéknek kampányol nemzetközi színtéren”.

Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, a LIBE-küldöttség vezetőjének aggodalmai valótlanok, az általa a választásokkal kapcsolatban megfogalmazott vádak pedig alaptalanok.

A Századvég elemzése szerint nemzetközi összehasonlítás alapján elmondható, hogy a magyar bíróságok függetlenebbek, mint például a német, Európa legnagyobb gazdaságával szemben azonban mégsem fogalmaznak meg konstans jogállamisági aggályokat.

A médiapiaccal kapcsolatos kritikákról pedig kifejtették, „a baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz”. Az elemzés szerint Gwendoline Delbos-Corfield úgy véli, az EU és a magyar kormány konfliktusának egyik oka, hogy a magyar kormány szerint a jogállamiságnak több definíciója létezik, miközben az unió éppen arra épül, hogy a jogállamiság nem nézőpont kérdése.

A Századvég elemzése felhívta a figyelmet arra: a jogállamiságnak köztudottan nincs egy egységesen elfogadott definíciója, annak elemei vannak, mint például a szabad választások, a többpártrendszer vagy a szólás- és sajtószabadság. „Ezek hazánkban mind megvannak, ugyanakkor, míg nálunk van alkotmánybíróság, Dánia, Hollandia, Izland, Svédország és – bár nem uniós tagok – az Egyesült Királyság, valamint Norvégia sem rendelkeznek ezen demokratikus intézménnyel, mégsem érik őket olyan vádak, hogy veszélyben lenne a jogállamiság” – szögezték le.

Az elemzésben úgy vélték, a vita forrása sokkal inkább az, hogy egyesek politikai célokra használnak jogi terminológiát, és alaptalan vádakat megfogalmazva agitálnak azon tagállamok kormányai ellen, amelyek nem követik az uniós narratívát.

A Századvég elemzése szerint ezek alapján nem túlzó az a megállapítás, hogy a bizottsági látogatás „tárgya valójában nem a jogállamiság, hanem bizonyos értékrend és ideológiai különbség, úgy a delegáció jelenlegi célja sem a demokrácia „megmérése” inkább a 2022-es magyarországi választásokba történő beavatkozás, a látogatás és a jelentés „a jogállamiság érvényre juttatása helyett az európai baloldal kampánycéljait szolgálja”.

A „tényfeltáró látogatás” során olyan témákat érintettek, többségében kormánykritikus szereplőkkel tárgyalva, amelyeket illetően megmásíthatatlan prekoncepciókkal rendelkeznek, és így szinte biztosan állíthatjuk, hogy a többségében baloldali képviselőkből álló politikai testület kiküldött tagjai arra az – előre megírt és valótlan – konklúzióra jutnak, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia, az alapvető jogok érvényesülése pedig csak nyomokban észrevehető.

Ez alapot adna a globalista európai baloldalnak a még intenzívebb támadásokra és nyomásgyakorlása, amivel Magyarország megbüntetését kívánják elérni a Európai Tanácsnál és az Európai Bizottságnál

– olvasható az elemzésben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament 2019-ben még a tagállami választások befolyásolása ellen foglalt állást.

 

(MTI)

 

A lengyelek másképp gondolják

 

„Nem kérünk mást, mint egyenlő elbánást, a kettős mérce kerülését”

 

Az európai integráció ne jelentse a nemzeti értékek feladását

Kiemelt képünkön Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője sajtótájékoztatót tart az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén. MTI/Máthé Zoltán

Iratkozzon fel hírlevelünkre!