A francia filozófus, író, politikus nevével egyre többet találkozhatunk nemcsak a francia, de a magyar médiában is. Zemmour a múlt héten Orbán Viktor vendégeként látogatott Magyarországra, és habár még hivatalosan nem jelentette be indulási szándékát a 2022-es franciaországi országgyűlési választásokon, ő lehet Emmanuel Macron egyik kihívója a köztársasági elnöki posztért folyó versenyen.
Politikai törekvései egyértelműen a jobboldali érdekek mentén húzódnak, amit Raphaël Glucksmann szocialista politikus így fogalmazott meg: „nagyon világos ambíciója van, a republikánus jobboldal és a szélsőjobb közötti szakadék eltörlésére a szélsőjobb zászlaja alatt.”
Zemmour egyértelműen migrációellenes, nacionalista politikát folytat. Célja az egységes francia nemzet helyreállítása. A francia közéletben leginkább az iszlamista államszervezés és az iszlám kultúra behozatala ellen vívott harcáról ismert. Ezt a törekvését sokan a muzulmán vallás ellen folytatott hadjáratként interpretálják, Zemmour elképzelése szerint azonban nincs szükség a muzulmán békés vallásgyakorlás betiltására, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az iszlámnak számos államszervezői és kulturális aspektusa is van, ami nem összeegyeztethető Franciaország államszervezetével. Szerinte az, amit az Iszlám Állam berendezkedése képvisel, szöges ellentéte mindannak, amit a francia liberté, égalité, fraternité (szabadság, egyenlőség, testvériség) jelszó takar. Az iszlám ezek miatt nem hasonlítható a kereszténységhez vagy más vallásokhoz, hiszen nem csupán az ember személyes hitéről és istenkereséséről szól.
Zemmour szerint a bevándorlók nevének franciásítása fontos lépés lehet azok integrálásában. Úgy véli, egy harmadik generációs franciaországi bevándorló családban a gyerekeknek már nem szabadna a Mohammed nevet viselnie. Visszahozná azt a Napóleon által bevezetett és 1993-ig érvényben lévő törvényt, amelynek értelmében a francia állampolgárok csak francia nevet viselhettek. (Vagyis csak a különböző naptárakban szereplő neveket, illetve híres francia történelmi személyiségek nevét). Ez a törvényt egyébként nem csak a muzulmánokra, de minden más bevándorlóra kiterjesztené.
Törekvései sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2021. október 1-jén nyilvánosságra hozott felmérések szerint 15 százalékos támogatottsággal rendelkezik, egy százalékkal megelőzve Xavier Bertrand-t, és csupán egy százalékkal lemaradva a Nemzeti Tömörülés jelöltjétől, Marine Le Pentől.
Ráadásul Le Pen saját apja, a Nemzeti Front alapítója, Jean-Marie Le Pen pár napja a következőt nyilatkozta a Le Monde-nak: „Ha Eric lesz a nemzeti oldal legjobb helyzetben lévő jelöltje, természetesen támogatni fogom.”
hirdetésPolitikai tevékenysége előtt újságíróként és tévés műsorvezetőként is dolgozott. Munkáját több ízben „’szélsőséges politikai megnyilvánulásaiért” veszítette el. Többek között a Le Figarónál és a Valeurs Actuelles nevű újságnál is évekig szerzőként dolgozott.
Az elmúlt évtizedekben több tanulmányt is írt, amelyek közül egyik leghíresebb a Le Premier Sexe (Az első nem), amelyért sok kritika érte, mivel Simone de Beauvouir A második nem című művével szembenállva, a társadalom elnőiesedésének vagy sokkal inkább elférfiasodásának gondolatával foglalkozik.
Nemrég egy Twitter-posztban kifejezte véleményét az iskolai LMBTQ-neveléssel kapcsolatban is. Erős kritikát fogalmazott meg Jean-Michel Blanquer oktatási miniszterrel szemben, aki október elsején egy körlevelet adott ki, miszerint iskolai kereteken belül több figyelmet kell fordítani a gyerekek saját szexuális orientációjukról kialakítandó képe kérdésének, magyarra fordítva, védelmezni, és előmozdítani a transzneműek jogait. Zemmour erre így reagált:
„Propaganda nélkül nem lennének »transznemű« gyerekek! Meddig megy még el az LMBTQ-őrültség az iskolákban? Meddig megy el Jean-Michel Blanquer, az érdekcsoportok bábjának bűnös gyengesége?”
Orbán Viktor miniszterelnökről pedig így vélekedik:
„Egy vezető, aki megvédi országa identitását, szuverenitását és határait.”
Kiemelt képünk forrása Eric Zemmour Twitter-oldala.
