Húsz éves a Sapientia egyetem

Tonk Márton rektor felidézte: az 1989-es rendszerváltás eufóriájában, és „hurráoptimizmusában” az erdélyi magyarság azt remélte, hogy újraindíthatja az 1959-ben elvesztett önálló állami egyetemét.

Egy bő évtizedes iszapbirkózás és a magyar egyetem létrehozására irányuló romániai politikai akarat teljes hiánya vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy ha nincs önálló állami, akkor legyen magán, de akkor is önálló egyetem, egyetemhálózat.

Így indult útjára húsz évvel ezelőtt az erdélyi történelmi magyar egyházak által létrehozott alapítvány felügyelete alatt a magyar költségvetésből nyújtott forrásokból a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), amely ma a különböző egyetemi rangsorokban Románia húsz legjobb egyeteme közé tartozik, és amelynek egyes szakjai, a legjobbnak számítanak Romániában.

Kató Béla erdélyi református püspök, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke beszédében megállapította:

az alapítók beálltak azok sorába, akik majdnem ötszáz éve küzdenek az erdélyi magyar felsőoktatásért.

Felidézte: 1581 óta, amikor Báthori István erdélyi fejedelem jezsuita egyetemet hozott létre Kolozsváron, számtalan egyetemalapítási kísérlet történt. Különböző korokban újból és újból megfogalmazódott az a követelmény, hogy anyanyelvi felsőoktatás nélkül nem lehet Erdélyben teljes életet élni, de a létrehozott tanintézetek rendre rövid életűek voltak. Mi a nagyobb átok az emberen: amikor azt gondolja, hogy neki mindene megvan, hogy ő mindenre képes, és neki nem hiányzik semmi, vagy az, amikor azt gondolja, hogy mindenre képtelen, szerencsétlen, nyomorult, gyenge és kiszolgáltatott? – tette fel a kérdést beszédében a püspök. Válaszában megállapította: ha valami nincs, akkor azt kérni kell. De ahhoz, hogy a kérésnek ereje legyen, hinni kell, tudni kell, és sok mindent el kell érni. Úgy vélte: a Sapientia, abból él, hogy az erdélyi magyarok nem nyugodtak bele az egyetem hiányába.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára „az értékteremtés zászlóshajójának” nevezte az intézményt.

„A küzdelem nem volt hiábavaló, versenyképességével, minőségével a Sapientia mind a román, mind pedig a Kárpát-medencei oktatási térben megkerülhetetlenné vált, kivívta magának az erőfeszítések mértékének megfelelő helyet”

– állapította meg az államtitkár. Kijelentette: minden személyes teljesítmény része a nemzet teljesítményének, és az egyetemalapítás útja után megállapítható, hogy a magyar egyenlő a minőséggel, a Sapientia pedig a magyar minőség kiemelkedő példája. „A magyar egyetem, magyar diákokkal, magyar minőségben teljesít nemzetközi színtéren is” – fogalmazott. 

Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyarság elmúlt évtizedekben bemutatott egyik legmerészebb vállalkozásának tartotta a Sapientia létrehozását. Kijelentette: az erdélyi magyar közösségnek iránymutató értelmiségiekre van szüksége, és a magyar egyetem ilyeneket bocsát ki.

A politikus fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság képes volt félretenni a vitáit, és a nagy, stratégiai célokban képes volt összefogni. A sikerhez az is nélkülözhetetlen volt, hogy a közösség a magyar kormányban szövetségesre, támogatóra talált.

Kelemen Hunor megemlítette:

néhány hónapja a román kormány programjába beiktatták annak a lehetőségét, hogy magánegyetemek is kaphatnak költségvetési támogatást. Kijelentette: a Sapientia tudományegyetem bizonyított, és a román költségvetési forrásokra is jogosultságot kell kapnia.

Az ünnepség keretében Kató Béla püspök megáldotta a Sapientia Tudományegyetem teljesen felújított csíkszeredai épületét.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Tonk Márton rektor beszédet mond a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának 20. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Csíkszeredában 2021. október 3-án. MTI/Kiss Gábor