Gyurcsány és bandája egyszer már tönkretette az országot
Sokszor politikai üzenetként hangzik el, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tönkretették az országot, és bele sem gondolunk abba, hogy mit is jelent mindez a valóságban, és mennyire igaza van azoknak, akik ezt mondják. De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, álljon itt néhány szám. Ne legyünk igazságtalanok, hiszen a baloldali kormányok idejében is volt válság, így hasonlítsuk össze a Gyurcsány-kabinet válság előtti utolsó két évét az Orbán-kormányok hasonló periódusával! 2006-ban az ország 4 százalékos GDP-bővülést produkált, amely 2007-re gyakorlatilag elillant, és
miközben máshol még híre-hamva nem volt még a visszaesésnek, „sikerült” egy 0,2 százalékos növekedést produkálni.
Ezzel szemben az Orbán-kormány idején 2018-ban 5,4, 2019-ben pedig 4,6 százalékkal bővült a GDP. Persze az is fontos, hogy miből sikerült elérni ezeket a számokat. Itt azt érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakult az államháztartás hiánya az adott időszakot megelőző években, hiszen ez mutatja meg, hogy vajon mennyi pénzt fordított, vagy fordíthatott volna a központi költségvetés arra, hogy növekedjen a gazdaság. A Gyurcsány-kormánynak úgy sikerült 4, majd a 0,2 százalékos „növekedést” elérnie, hogy a hiány 2004-ben 6,6 százalék, 2005-ben 7,8, majd 2006-ban 9,3 százalék volt! Ezek a ma már elképzelhetetlenül magas számok is csak arra voltak tehát elegendők, hogy stagnáljon a magyar gazdaság. Az Orbán-kormány ezzel szemben 2015-ben 2 százalékos, 2016-ban 1,8, 2017-ben pedig 2,4 százalékos hiányt produkált, vagyis
az erőteljes növekedés ellenére a jobboldali kurzus bőven a maastrichti 3 százalékos szint alatt tartotta a deficitet.
Az azért tegyük hozzá, hogy a saját bevallása szerint is trükkök százaival újrázni tudó Gyurcsány Ferencet végig nem érte retorzió Brüsszelből a hihetetlenül felelőtlen gazdálkodás miatt. A megszorítások első köre már 2006-ban megérkezett érintve a családtámogatásokat és ezzel devizahitel-csapdába kényszerítve családok százezreit, mert számukra a lakáshoz jutás egyetlen esélye a kockázatos konstrukció igénybevétele volt. Az esztelen és semmit sem érő költekezés azonban tovább folytatódott és 2009-re oda vezetett, hogy az államcsődöt csak megszorításokkal és egy gigantikus IMF-hitel felvételével lehetett elkerülni. Ennek levét persze megint az emberek itták meg, akiktől egyhavi fizetést és egyhavi nyugdíjat vettek el, és újabb adókat varrtak a nyakukba.
Az Orbán-kormánynak végül 12 évre volt szüksége ahhoz, hogy helyrehozza a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok összes hibáját.
Sikerült kiebrudalni az IMF-et, sikerült fenntartható pályára állítani a növekedést és egyensúlyba hozni a költségvetést. A felelős gazdálkodásnak köszönhetően pedig a koronavírus-járvány miatti válság olyannyira nem rázta meg Magyarországot, hogy nemhogy megszorításokra nincs szükség, hanem még a korábban eltervezett lépéseken túl is sikerül gazdaságösztönző lépéseket tenni. A családok ennek köszönhetően kaphatják vissza az idén befizetett személyi jövedelemadójukat, ennek köszönhetően nőhet 200 ezer forintra a minimálbér és folytatódhat a 13. havi nyugdíj visszaépítése.
Abba pedig ne is gondoljunk bele, hogy mire számíthatnának a magyar családok, ha 2022-ben a 2010 előtti világ térne vissza.
Brüsszel maga mondta ki, hogy nem illetékes jogállamisági ügyekben
Brüsszel maga mondta ki, hogy nem illetékes jogállamisági ügyekben
Brüsszel maga mondta ki, hogy nem illetékes jogállamisági ügyekben
Kiemelt képünk forrása: MTI/Kovács Attila
