Nógrádi: Kína kezébe kerülnek az amerikai fegyverek

– Az Amerikai Egyesült Államok Afganisztánból történő kivonulásakor pillanatok alatt omlott össze a Nyugat-barát afgán kormány. Hogy történhetett ez?

– A nyugati hírszerzés mellényúlt. Úgy számoltak, hogy az afgán kormányerők a fővárost még hónapokig tartani tudják. Erre minden lehetőségük megvolt, hiszen hétszer erősebb hadseregük volt, mint a táliboknak.

Ehelyett a mezítlábas, papucsos, kézifegyverekkel fölszerelt katonák pillanatok alatt szétverték az ellenállni nem képes – és nem akaró –, nyugati modern fegyverekkel felszerelt hadsereget.

– Az amerikai hírszerzés, hogyan követhetett el ekkora hibát?

– A hírszerzés Amerikában – és általában a világ minden részén – azt jelenti, amit elvárnak tőle. Óriási összegekért – 1000 milliárd dollárokért – kiképeztek egy hadsereget, egy titkosszolgálatot, egy rendőrséget, mely aztán egyáltalán nem működött. A tálibok rendkívül ügyesek voltak. Tudták, hogy kik a katonák, honnan származnak. Elfoglalták azokat a falvakat, ahol azoknak a családja élt, majd elmondták, hogy nem lenne jó, ha felvennék a harcot ellenük. Másrészről a katonák azzal is szembesültek, hogy a parancsnokaik megszöktek. Így nem is voltak motiválva abban, hogy ellenálljanak.

– Valóban voltak olyan afgán egységek, amelyek csak papíron léteztek?

– Igen, kiderült, hogy volt olyan zászlóalj – melyre évekig fölvették a pénzt –, de sohasem létezett. A parancsnokok pedig ellopták a zsoldot.

Ez az afgán hadsereg csak papíron létezett, a valóságban nem.

A nyugati hírszerzők jelentései – mint oly sokszor a történelemben – most is helytelennek bizonyultak. Emlékezzünk csak Szaddám Huszein esetében is azt jelentették, hogy tömegpusztító fegyvere van Iraknak, holott nem volt. Azt is jelentették, hogy a nemzetközi terrorizmus támogatja, holott soha nem tette ezt.

– Jelentős hadianyag, fegyver maradt Afganisztánban. Mi lett a sorsuk?

– Alapvető dilemma volt, hogy az amerikaiak otthagyják-e a fegyvereket vagy sem. Amikor rájöttek, hogy a hadsereg nem áll ellen, akkor elkezdték ezeket a fegyvereket szétbombázni. Elsősorban a nehézfegyverzetet. Azonban megközelítőleg sem tudtak mindent megsemmisíteni, mert nagy mennyiségben voltak felhalmozva.

A fő problémát az jelenti, hogy a mai technikával ezek a fegyverek újjáalakíthatók, mivel lényegében mindent ki lehet belőlük szedni.

Mondom, másképpen: ezeket a fegyvereket egy-két éven belül Kína fogja gyártani.

– Ez volt az alku tárgya, amikor megegyezett Kína a tálibokkal?

– Nem. A kínai megállapodás lényege az volt, hogy a tálibok nem szólnak bele a kínai–ujgur ügyekbe, cserébe Kína elismeri a tálib rendszert, valamint pénzügyi segítséget is nyújt.

– Elnézést, de milyen súlya van annak, hogy a tálibok nemtetszésüknek adnak hangot az ujgur–kínai konfliktusokban?

– Elég sok. Gondoljunk csak bele, pár évvel ezelőtt a tálib hatalom jóváhagyásával képezték ki az ujgur terroristákat. Ma már ezt nem vállalják, nem szólnak bele a kínai belügyekbe, nem veszélyeztetik a kínai bányák létét.

– Az Afganisztánban ott maradt fegyverek óriási fenyegetettséget jelentenek a környező országoknak, hiszen óriási tűzerőt halmozott fel a térségben egy instabil politikai erő.

– Igen, de a szomszédos országok azt is tudják, hogy ezeket a tálibok nem tudják használni. Azt is tudják, hogy ami mozdítható, azt eladják Kínának. A szomszédos országok tartanak a terrorizmustól, természetesen védik a határaikat, ehhez pedig orosz fegyvereket vettek. Pont.

– Mégis mekkora ma a terrorveszély Afganisztánban?

– Senki nem meri kimondani, de a terrorizmus Afganisztánban ma csekély. A legerősebb terrorcsoport is maximum ezer főből állhat. Ez a szám azonban drasztikusan meg fog növekedni, ha a tálib kormány nem tud sikereket elérni.

Azaz, ha az új kormány nem működik jól, akkor a mozgalom egy része átáll a terroristákhoz.

A tálibok most elkezdtek egy hihetetlenül ügyes tevékenységet belföldön és külföldön egyaránt. Elsősorban nekik most pénz és nemzetközi elismertség kell. Meglátjuk, hogy mi valósul meg mindebből.

Tóth Gábor

Háború robbanhat ki Kína és az Egyesült Államok között

Nógrádi: Az embercsempész-szervezetek valódi főnökeit nem tudják elkapni

Benkő Tibor: A Trabantot egy Knight Rider-féle csodaautóra cseréljük

Kiemelt képünk forrása: Tóth Gábor, Vasarnap.hu