Ötven éve hagyta el az országot Mindszenty József hercegprímás
Mindszenty József 189. március 29-én Pehm József néven látta meg a napvilágot egy Vas megyei apró falucskában, Csehimindszenten. Családjának még III. Károly magyar király adományozott nemesi címet, szülei húszholdas szőlő- és földművelők voltak. Édesapja Pehm János köztiszteletnek örvendett a községben, több fontos tisztséget is betöltött a faluban. Mindszenty vallásos neveltetését elsősorban édesanyjától, Kovács Borbálától kapta, ennek is köszönhető, hogy miután leérettségizett a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban, papnövendékként folytatta tanulmányait szintén Szombathelyen a püspöki szemináriumban. Pappá szentelése 1915. június 12-én történt meg, két évvel később pedig megkezdte hittantanári tevékenységét a zalaegerszegi főgimnáziumban.
Korai évek
Az első világháborút követő zavaros időkben 1919. február 9. és május 15. között Mindszenty letartóztatásba került Szombathelyen, majd a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, mivel aktív politikai harcot folytatott a szociáldemokraták ellen. Szülőfalujába internálták. Csak a kommün bukása után, augusztus elején térhetett vissza Zalaegerszegre. Itt a Mária Magdolna-templom adminisztrátorává, majd plébánosává nevezték ki. Sokrétű tevékenységéből kiemelendő többek között, hogy fölépíttette a zalaegerszegi ferences templomot és kolostort, a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, elemi és polgári iskoláját, modernizálta a plébániaépületet, szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított, tanévenként több szegénysorsú falusi fiúról gondoskodott gimnáziumi tanulmányaik idején. Emellett fölújította a katolikus művelődési ház működését, részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában, illetve nyomdát is létesített.
A két világháború közötti korszakban Mindszenty meghatározó főszereplője volt a legitimizmusnak Zala vármegyében. Bár kezdetben támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását, de később szembefordult vele.
1924-ben került sor pornói (ma Pornóapáti) címzetes apáti kinevezésére. A zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templom és kolostor építését is ő szorgalmazta, a munkálatok 1925-ben kezdődtek meg. A templom egyedülálló a világon, ugyanis az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly emlékére építtették. Az ünnepélyes felszentelésre 1927-ben került sor.
A veszprémi püspök
Vezetéknevét 1942-ben változtatta meg Pehmről Mindszentyre. Új családnevét szülőfaluja, Csehmindszent elnevezése után választotta. Egyházi pályafutásában a következő fordulópont 1944. március 4-én következett be, amikor XXI. Piusz pápa kinevezte a veszprémi egyházmegye püspökének. Március 25-én szentelték fel az esztergomi bazilikában, püspöki jelmondatának a „Devictus vincit” (legyőzetve győz) mondatot választotta Mindszenty. Püspökként is folytatta aktív tevékenységét, rövid veszprémi püspöksége alatt 11 falusi iskolát és 34 új plébániát is alapított az egyházmegyében. Emellett meghatározó szerepet vállalt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. júniusban a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott.
A nyilas hatalomátvételt követően Mindszenty szálka volt a hatalom szemében, több ízben is kritikákat fogalmazott meg a nyilas kormány ellen. Amikor a keleti front elérte a Dunántúlt, memorandumot írt Shvoy Lajos székesfehérvári, br. Apor Vilmos győri püspökkel és Kelemen Krizosztom OSB főapáttal együttműködésben. Ebben az emlékiratban az egyházi méltóságok a keresztény erkölcsre hivatkozva azt követelték az ország vezetésétől, hogy szüntesse be a harcot a Dunántúlon, ugyanis véleményük szerint a háború nem szolgálta a magyar nép érdekeit. Mindszenty személyesen adta át az iratot a kormánynak, ám csupán miniszterelnök-helyettes volt hajlandó átvenni tőle. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság katonai célokra le akarta foglalni a menekültekkel telezsúfolt püspöki palotát. A püspök azonban ezt megtagadta. November 27-én letartóztatták és a veszprémi vármegyei bíróság pincebörtönébe zárták több papjával és kispapjával együtt. Fogva tartása alatt pappá szentelte több végzős kispapját és az erdélyi egyházmegye néhány menekült teológusát is.
A háború vége és az esztergomi érseki szék
Az elkövetkezendő hónapokban több más helyszínen is raboskodott, míg végül 1945. június 20-án érkezett vissza Veszprémbe. A háborút követően igyekezett helyrehozni az egyházmegyéjét ért károkat, emellett azzal is törődött, hogy megszilárdítsa a hívei körében meglazult hitet és erkölcsi rendet.
Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás halálát követően XII. Piusz pápa 1945. augusztus 16-án Mindszentyt nevezte ki a cukorbetegségben elhunyt Serédi utódjául, amit ő többnapos meditációt követően fogadott csak el. 1946. február 21-én nevezték ki bíborossá. Amikor a pápa a fejére helyezte a bíborosok kalapját, a következőt mondta neki:
„A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!”
Mindszenty esztergomi érsekként is folytatta politikai küzdelmét. Elítélte többek között a németek kitelepítését és a katolikus magyar sajtó korlátozását is. Harcolt a kereszténydemokráciáért és a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalomért, ugyanis ezt a társadalmi-politikai rendet tartotta a kommunista-szociáldemokrata pártok által hirdetett politikai irányzat egyetlen működő alternatívájának.
A kommunista hatalomátvétel és a Mindszenty-per
A kommunista hatalomátvételt követően egyértelművé vált, hogy a többi egyházhoz hasonlóan a Mindszenty József által vezetett magyar katolikus egyházra is nehéz idők várnak. A Magyar Kommunista Párt programjában nyíltan megjelent a tudatosan megszervezett egyházellenes és egyházromboló tevékenység, így hamarosan meg is kezdték az ideológiai támadásokat az egyházakkal szemben. Mindszenty mindent megtett ezen nyilvános támadások visszaszorítása érdekében. Az érsek felszólalt a folyamatosan romló közállapotokkal és a politikai rendőrség féktelen terrorjával szemben. Ennek következtében a kommunisták a politizálás vádját emelték Mindszenty ellen. Letartóztatását megelőzően fokozatosan erősödő fenyegetéseket kapott, majd 1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés koholt vádja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatták.
Kihallgatására és kínzására az Andrássy út 60. alatt az ÁVH-központban került sor. XII. Piusz pápa 1949. január 2-án levelet küldött a magyar püspöki karnak, melyben Mindszenty bíboros kínzásával és bebörtönzésével kapcsolatban írt. Acerrimo Moerore kezdetű levelében a pápa arra kérte a püspököket, hogy imádkozzanak Szűz Máriához, azokért, akiket üldöznek, továbbá azokért, akik gyűlöletben vagy széthúzásban élnek.
Az Államvédelmi Hatóság vallatásai során bevett gyakorlat volt a különböző pszichotróp szerek, mint például szkopolamin alkalmazása. A Rubicon magazin Mindszenty-perről szóló írásából kiderül, hogy a bíborost a „vizsgálat” során több alkalommal is megkínozták, illetve a fentebb említett pszichotróp szerekkel kezelték, melyek hatása alatt beismerte, hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgok javára. A vádak nyilvánvalóan koholtak voltak, a népbíróság azonban bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá.
Habár a kirakatper óriási felháborodást váltott ki nemzetközi szinten, se XII. Piusz pápa fellépése, sem a világ számos nagyvárosában tartott tüntetések nem értek el eredményt. A hercegprímás a pert követően hét évet töltött fogságban, a börtöncelláját 1955-ben baranyai, majd nógrádi (festőpetényi) házi őrizet váltotta fel.
A forradalom
Az 1956-os forradalom eseményei október 30-án jutottak el arra a pontra, hogy a tömeg kiszabadította Mindszentyt az ÁVH házi őrizetéből a felsőpetényi kastélyból. A szabadulásra több elméleti verzió is keringett a közbeszédben, ám a másnapi újságokban úgy jelent meg a hír, hogy A rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonatanácsának elnöke Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy szabadította ki a bíborost. Őt a forradalomat követő megtorlások során kivégezték, az egyik fő vádpont, amit felhoztak ellene, a szabadításban való részvétel volt. 
Mindszenty másnap Budapestre ment, ahol november 1-jén sajtóbejelentést tartott, és közölte, hogy szabad, és a forradalmat nemzeti szabadságharcnak minősítette. Ezt követően újra a magyar katolikus egyház élére állt, mint esztergomi érsek. A forradalom utolsó napjaiban még fölmentette a hatalommal együttműködő egyházi személyiségeket hivatalukból, majd november 3-án rádióbeszédet mondott, melyben a Nagy Imre-kormány tagjait a „bukott rendszer örököseinek” nevezte. Ezt a beszédet a propaganda évekig a reakció bizonyítékaként emlegette, azt a hamis látszatot keltve, hogy Mindszenty az egyházi birtokokat akarta visszakövetelni.
A nagykövetség és hazánk elhagyása
Miután november 4-én a szovjet csapatok bevonulásával elbukott a szabadságharc, a bíboros az amerikai nagykövetségen folyamodott menedékjoghoz, amit meg is kapott. Befogadása politikai döntés volt, ugyanis a nemzetközi jog szerint nagykövetség nem adhat menedékjogot, ugyanakkor ezáltal az amerikai félnek lehetősége volt közvetetten beleszólni a magyar politikába. Mindszenty a nagykövetségen töltött évei alatt is aktív volt, számos történész szerint például nagy szerepe volt az 1963-as közkegyelemben is, ugyanis számos alkalommal tájékoztatott levelekben magas rangú amerikai politikusokat a magyarországi helyzetről. 1964 augusztusában levelet írt Lyndon B. Johnson akkori amerikai elnöknek a Szent Korona ügyében, amelyben arra kérte, hogy mentse meg a koronát, és ne juttassa a bolsevikok kezére azt.
Mind a magyar, mind az amerikai félnek kezdett kellemetlenné válni a bíboros nagykövetségen való tartózkodása, ezért is jöhetett létre az 1971. április 16-i találkozó, amelyen VI. Pál pápa személyesen fogadta Péter János akkori magyar külügyminisztert. Ez volt az első alkalom, hogy a pápa valamely kommunista kormány hivatalban lévő tagjával találkozott. A tárgyaláson meghozott döntés értelmében
Mindszenty József 1971. szeptember 28-án – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot, és Rómába utazott.
Gulyás: Wyszynski bíboros után remélhetőleg Mindszentyt is boldoggá avatják
Kiemelt képünkön Mindszenty József bíboros, hercegprímás és vádlott társainak koncepciós pere 1949. február 3-5 között a Markó utcában (Forrás: Fortepan.hu)
