Harmincnyolc napon át vallatták, kínozták Mindszentyt, mielőtt elítélték

Napra pontosan 72 esztendővel ezelőtt, 1949. február 8-án ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a kommunista népbíróság Mindszenty József hercegprímást, akit egy koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találtak bűnösnek.

A Mindszenty József elleni eljárás része volt annak a támadássorozatnak, amely a közép-kelet-európai országokban zajlott a főpapok ellen. A leszámolást a kommunisták részéről nagyhangú Mindszenty-ellenes propaganda, rágalomhadjárat, valamint más egyházi személyek letartóztatása vezette be. 1948. november 18-án kelt pásztorlevelében a bíboros cáfolta a kommunista sajtóban ellene hónapok óta hangoztatott vádakat, s kiállt azok mellett, akik hívő magatartásuk miatt üldöztetést, kínvallatást szenvedtek a hatóságok részéről.

A püspöki kar 1948 novemberében, még a letartóztatás előtt hűségnyilatkozatot tett Mindszenty mellett, aki a rangidős kalocsai érseknek rövid nyilatkozatot adott át, s azt kijuttatta Nyugatra is. Ebben leszögezte:

„Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm, és semmit nem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye, és azt eleve semmisnek nyilvánítom.”

1948 karácsonyának másnapján aztán a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták Mindszenty bíborost. Hogy a koholt vádak beismerésére kényszerítsék, az ÁVH Andrássy út 60. alatti hírhedt központjában harmincnyolc napon át vallatták, kínozták, emberi méltóságában megalázták, akaratbénító szerekkel kezelték. 

A kirakatper főtárgyalása 1949. február 3-án kezdődött, s azt a Magyar Rádió élőben közvetítette. A hercegprímás minden képtelen vádat beismert,

így a népbíróság 1949. február 8-án életfogytiglani börtönre ítélte. A tragikomédia jogi alapját a köztársaság hatályosabb védelméről szóló, 1946-ban alkotott törvény képezte. A per többi vádlottja is súlyos ítéletet kapott.

A nyugati világot megdöbbentette a magyar főpappal szembeni eljárás. XII. Pius pápa többször és igen határozottan kiállt Mindszenty mellett. Truman amerikai elnök is élesen elítélte a kirakatpert: 1949. február 9-én azt nyilatkozta, hogy Magyarországon rendőrállam van, és a magyar nép nem felelős kormányának tetteiért.

Az ügy kapcsán nemzetközi kampány bontakozott ki Nyugaton az emberi jogok magyarországi megsértése miatt, s diplomáciai lépésekre is sor került. Az 1949. április 2-án átadott amerikai-angol jegyzék megállapította, hogy Magyarország megsértette a békeszerződés 2. paragrafusában foglalt kötelezettségeit az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tekintetében, és jogorvoslatot követelt. 1949 áprilisában az ENSZ közgyűlése is megbélyegezte az ítéletet, és határozott a Mindszenty-ügy napirenden tartásáról.

Negyvenöt éve távozott a „fehér vértanú”, Mindszenty József

Mindenhonnan erős szimpátia áradt Mindszenty József felé. A nyugati magyar követségek előtt hatalmas tiltakozó tüntetések voltak, Nyugaton úgy tekintettek a hercegprímásra, mint a magyar nép szabadságharcának, a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásnak a hősére.

Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el.

A rendszerváltozáskor, 1990. március 14-én a Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezték, hogy Mindszenty és sorstársai koncepciós per áldozatai voltak saját hazájukban, s 1990. május 18-án, az 1990. évi XXVI. törvény alapján semmissé is nyilvánították az 1949-es ítéletet. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött. 

(múlt-kor és Rubicon nyomán)

 

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

‘56 hősei: a pesti srácok és Mindszenty József

 

Kiemelt képünk forrása: MTI

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!