Negyvenezren zarándokoltak el Częstochowába idén

Külföldről idén kevesebben érkeztek zarándokok, mint a pandémia előtti években, de így is negyvenezer katolikus látogatott el a Jasna Góra-i kegyhelyhez, a Fekete Madonnához.

A 43. éves zarándoklatot Marek Solarczyk, Radom püspöke vezette, aki azon túl, hogy a közösség lelki szükségleteit is segített ellátni, minden reggel a saját kürtjén köszöntötte a hajnalt – és ébresztette a zarándokokat. 

Azonban nem mindenki gyalogosan közelítette meg a Mária-kegyhelyet. A lovas zarándokok már 22. éve csatlakoznak az eseményhez. Ők hagyományosan Zaręby Kościelne-ből indulnak, és 11 nap alatt teszik meg a 400 kilométeres távot.

Összességében 185 biciklis, 133 gyalogos, 13 futó csoport ment végig a zarándokúton a Fényes Hegyig idén augusztusban. Az embertpróbáló túrát mindig úgy időzítik, hogy a legtöbben Nagyboldogasszony ünnepére megérkezhessenek a kegyhelyre.

Csodák és emlékek

1920-ban a szovjetek Lenin vezetésével egy nyugat-európai, kommunista lázadást terveztek szítani. Lenin terve az volt, hogy Lengyelország elfoglalásával, közvetlenül támogathatja a német felkelőket. Mikor a bolsevikok Varsó elleni támadást tervezték, Edmund Dalbor bíboros, Lengyelország prímása, egybegyűlt a lengyel püspökséggel Jasna Górán, hogy a lengyel nemzetet felajánlják Jézus Szentséges Szívének oltalmába.

A lengyel alkotmány szerint a mai napig Jézus Krisztus Lengyelország mindenkori királya.

Három héttel később a lengyelek megállították a Vörös Hadsereget Varsó pereménél.

A zarándokok idén az Ifjúsági Világtalálkozó 30. évfordulójáról is megemlékeztek, melyet 1991-ben itt rendeztek meg.

Pápává válása után az első częstochowai látogatásán Szent II. János Pál így beszélt a kegyhelyről: „Lengyelország egyik fiának elhívása a Szent Péter székesegyházba nyilvánvaló módon és erősen kapcsol ehhez a szent helyhez, a reménység eme kegyhelyéhez: Totus tuus (Egészen a tiéd vagyok), suttogtam imáimban oly sokszor e Kép előtt.”

Miért pont a Fekete Madonna?

A lengyel és magyar függetlenséget is szimbolizáló csodatevő Fekete Madonna ábrázolás a 17. század óta vonzza a zarándokokat.

Az 1650-es években, az Északi háború során Svédország – a Habsburg Birodalom pozícióját gyengíteni akarván – megtámadta Lengyelországot. A lengyelek az invázió idején maroknyian megtartották a protestáns seregekkel szemben a hegyre épült kolostort. A hadi sikert a Madonna csodájának tulajdonították, a csata kimenetele pedig az egész háború kimenetelét befolyásolta. Ezután ajánlották fel, 1656-ban Lengyelországot a Szent Szűznek, a Fekete Madonnát pedig megkoronázták.

A lengyelek hite olyannira szorosan kapcsolódik Szűz Máriához, hogy a Fekete Madonnát

Miklós cár az orosz uralom idején a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak titulálta.

Magyarországon a sziklatemplombéli pálosok őrzik a kegykép másolatát, melyet hazatelepülésük 60. évfordulójára kaptak ajándékba a lengyel testvérektől.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!