Harmincan haltak meg, amikor egy lakóházba csapódott a Malév sétarepülője
A hatvanas évek elején a sétarepülés a fénykorát élte Magyarországon, így Budapest sem volt kivétel ez alól. A Ferihegyről induló Malév-járatok 12 perces repülőútra vitték az érdeklődőket. A repülő 600 méterig emelkedett, majd a Dózsa György út fölött haladt a Népköztársaság útjáig (ma Andrássy út), amelyet elérve balra fordult, aztán a Kálvin tér után az Üllői utat követve a kispesti gépgyárig 300 méterre ereszkedett, és leszállt. Az előírt útvonalat szigorúan tartani kellett, a Dunát pedig tilos volt átrepülni. Ez a 12 perc elegendő volt arra, hogy a fővárost madártávlatból megtekinteni vágyó közönség megtapasztalhassa és kiélvezhesse a repülés örömét. Ebben az időben egyébként a sétarepülés mellett a belföldi járatok is igen népszerűek voltak, a Malév csak 1969-ben szüntette meg az országon belüli légiforgalmat.
Mit keresett egy amerikai repülőgép a Malév kötelékében?
A sétarepüléseket egy HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C–47 típusú géppel végezték. Ez a kétmotoros repülőgép 1951-ben került a magyar állam tulajdonába, miután a Magyarországon állomásozó szovjet erők vadászgépei Pápán leszállásra kényszerítették az amerikai katonai repülőgépet, amely navigációs hiba miatt megsértette a magyar légteret. A pilótákat kihallgatták, majd kiutasították az országból. A lefoglalt járművet 1956-ig a magyar légierő használta, majd átadta a Malévnak, ahol átalakították 18 személyes utasszállítóvá, és HA-TSA jelzéssel vették magyar polgári lajstromba. A gép 1959-től már 21 személyes utasszállítóként működött. 
A belföldi forgalomban használt gép 1961. augusztus 6-án délután – aznap már ötödik alkalommal – emelkedett a magasba sétarepülésre, fedélzetén 17 felnőttel és hat gyerekkel. Köztük volt három plusz utas (egyikük a Malév egyik forgalmi tisztviselője), akiket „elfelejtettek” az utaslistán rögzíteni. Így a személyzettel együtt összesen 27-en utaztak a repülőgépen. A négyfős személyzet tagjai között volt a kapitány Hoffman Róbert, illetve a másodpilóta Hegyi József. Az uralkodó széljárás miatt a repülőgép felszállás után Vecsés felé startolt, majd a 100 méteres magasságot elérve a Városliget irányába fordult. A légi út első szakasza zökkenőmentes volt, a problémák Zugló felett kezdődtek.
A tragédia
Budapest XIV. kerülete felett, a szemtanúk elmondása alapján, a repülőgép furcsa manőverekbe kezdett: éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd veszélyesen bedőlve balra fordult. Ezután a gép a jobb szárnyán keresztül megperdült, megemelte orrát, a hátára fordult, majd spirális zuhanórepülésben 16 óra 56 perckor a Lumumba utca (ma Róna utca) 224. szám alatti kétemeletes ház udvar felőli részére zuhant. A pilótafülke az épület tetejét átszakítva az első emeleti födémbe fúródott.
A becsapódás következtében életét vesztette a légi jármű négyfőnyi személyzete, 17 felnőtt és hat gyermekkorú utasa. A kettétört géptörzs lezuhanó hátsó fele pedig halálra zúzott három, a ház udvarán kerékpárjaikat szerelő fiatalt.
A ház romjai közül a kiérkező tűzoltók egy súlyosan sérült nőt és egy kisebb sérüléseket szenvedett három hónapos csecsemőt emeltek ki. Az összeroncsolódott orrészhez nem fértek hozzá, a pilótafülkét, amelyben hat holttestet találtak, csak másnap tudták lejuttatni az épület tetejéről.
Mi okozhatta a balesetet?
A gép eltűnéséről a repülőtéri irányítás négy perccel a katasztrófa után a rendőrségtől értesült, mivel a személyzet a többszöri rádióhívásra nem válaszolt. A légi katasztrófával kapcsolatban a hatóságok hírzárlatot rendeltek el, arról a közvéleményt a baleset után két nappal az újságokhoz eljuttatott rövid MTI-hírben tájékoztatták, amely csupán húsz áldozatot említett az utasok közül. A repülőszerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására alakult bizottság megállapítása szerint a repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt, és a légi irányítás is szabályosan dolgozott. Az utasok száma viszont meghaladta az ülőhelyekét, és a holttestek elhelyezkedéséből a vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy az esemény pillanatában két női utas a pilótafülkében tartózkodott, a hajózószerelő viszont elhagyta szolgálati helyét.
A vizsgálat megállapítása szerint a gép személyzete – feltehetően utasai rosszul értelmezett szórakoztatására – megengedhetetlen manővereket végzett az utasszállítóval. 
Amikor az utolsó és végzetes manővert követően a gép a hátára fordult, a személyzet és az utasok kiestek az üléseikből, mert a rendszeresített hevedereket nem kapcsolták be. Így történhetett meg, hogy a gép emberi közbeavatkozás nélkül zuhant egészen a becsapódásig. A vizsgálat eredményéről az újságok egy héttel a baleset után az MTI közleményét leadva tájékoztathatták olvasóikat. Az eset nem kapott nagy nyilvánosságot, de hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett. A tragédia – az elvesztett életek mellett–- több mint négymillió forintos kárr, és a Malév jelentős presztízsveszteségével is járt. A légitársaság azonban ezt követően még hosszú évtizedekig működött, és viszonylag kevés balesetet szenvedtek el járatai a közel 66 éves fennállása alatt.
Megmenekült a Malév történelmi repülőgépe – a legjobb helyre kerül
Megmenekült a Malév történelmi repülőgépe – a legjobb helyre kerül
Kiemelt képünkön a szerencsétlenül járt Malév-gép leszakadt farok része a Lumumba u. 224 alatti ház udvarán. Forrás: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
