Sokunknak még ma is hiányzik a legendássá vált Presser-dallammal, kék függőleges vezérsíkjával és a „Hungarian” jelzővel. Hét éve nem szállnak fel olyan repülőgépek, amelyek magyar nemzeti légitársasághoz tartoznának.
2012. február 3. szomorú nap a magyar repülés történetében. Kora reggel a hazai légiközlekedés akkori legnagyobb (és azóta is utód nélküli) vállalata felfüggesztette repülési tevékenységét, utolsó gépe három órán belül landolt Budapesten. A Fővárosi Bíróság egy nappal korábban helyezte csődvédelem alá a céget, melynek hatására repülőterek és beszállítók jelezték: csak akkor tudnak szolgáltatást biztosítani a nemzeti légitársaságnak, ha az azonnal kifizeti azok árát. Ez azonban akkor már nyilvánvalóan lehetetlen követelés volt…
A nemzeti légitársaság jogelődje Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. néven a második világháborút követően, 1946. március 29-én jött létre. A repülőgépek ekkor még Budaörsről szálltak fel, és ide is érkeztek. A gépek kezdetben belföldi járatokat teljesítettek, a kiterjedt hálózatba számos megyeszékhely tartozott. Az első menetrend szerinti nemzetközi járat Prágával kötötte össze a magyar fővárost.
Azt követően, hogy az állam megvásárolta a cégben meglévő szovjet részesedést, 1954-ben létrejött a tisztán hazai (állami) tulajdonú Malév. Utólag talán szimbolikusnak is nevezhető, hogy az első nyugati járatot 1956-ban repülte a légitársaság, azonban a forradalom vérbe fojtása az éledező nemzetközi forgalomra is rányomta a bélyegét: a szovjet hatalom 1957 elejéig minden repülést betiltott. A tiltást követően sokáig csak belföldi járatok indulhattak.
Az első kontinensen kívüli útvonal a Budapest-Kairó volt 1963-tól, 1979-re pedig már évente egymillió utast szállítottak a társaság gépei. Az addig kizárólag szovjet típusokból álló géppark modernizálása 1988-ban kezdődött meg az amerikai Boeing gyártmányaival. E folyamat hatására egészen a leállásig Boeing-gépek alkották a magyar flotta jelentős részét.
A közben egyre nagyobb presztízzsel rendelkező cég nemzetközi kimutatások szerint 2007-ben a harmadik legpontosabb társaság volt Európában, 2011 nyarán (a repülés szempontjából legfontosabb nyári szezonban) 32 ország 52 városába indultak járatok Ferihegyről. 3 milliót megközelítő utasszámról, 2600 munkavállalóról és 500 hazai, a cégnek beszállító vállalkozásról szóltak a tudósítások. A cég lehetőséget adott vidéki repülőtereknek is, amikor Sármellékről és Debrecenből charter járatokat indított.
hirdetés2010-ben a magyar állam – tőkeemeléssel – visszavásárolta a céget korábbi orosz tulajdonosától. A Malév ezt követően 95%-ban állami tulajdonba került, miután az orosz befektető többségi tulajdonában töltött három évet. Az uniós versenyszabályok azonban tiltják a légi cégek állami támogatását, ezt kihasználva pedig a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál, firtatva az államosítás jogszerűségét. A bizottság később szerkezetátalakításokat követelt a magyar kormánytól, amelyekre azonban már nem volt érdemi lehetőség.
2012 januárjában az Európai Bizottság jogellenesnek minősítette a visszavásárlást, valamint további állami támogatásokat, összesen mintegy százmilliárd forintnyi forrás visszafizetésére kötelezve a Malévot.
A Malév utolsó vezére, a jelenleg a lett nemzeti légitársaságot irányító Martin Gauss korábban a Forbes magazinnak nyilatkozva rámutatott: az uniós döntéshozatal kettős mércét alkalmazott. Ugyanazért, amiért a magyar cégnek csődöt kellett mondania, más légitársaságokat még csak meg sem dorgálnak.
A légitársaság végül hosszas csődeljárás után 2018. június 6-án, felszámolást követően, jogutód nélkül szűnt meg. Emlékét a Malév Ground Handling nevű, földi kiszolgálást végző cég őrzi.
Bár az elmúlt években többen kezdeményezték, hogy új magyar légitársaság induljon, mindez továbbra is várat magára. A megvalósításhoz a legközelebb a Sólyom került, amelynek gépe bemutatkozó látogatáson – egyébként kifejezetten szép festésben – meg is fordult Budapesten, a jármű azóta üzemképtelen állapotban várja sorsát. Budapesti bázissal működik a Budapest Aircraft Service, amely harminc fős gépekkel teljesít charterjáratokat, időnként a dán légitársaságot is kisegítve.
Magyar repülésbarátok, spotterek és egykori alkalmazottak számára február 3. egyfajta gyásznap. S bár a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a forgalom nagyságát tekintve kiheverte a megrázkódtatást, és egymás után teljesít rekordéveket, a magyar nagy gépek még mindig hiányoznak az égboltról…
Vágvölgyi Gergely
Kiemelt képünkön a Malév egy korábbi Boeing 767 típusú repülőgépe. Fotó: Tiszavölgyi Dávid
