Boszorkányüldözés áldozata lett a magyar nyelvtudomány egyik legmonumentálisabb munkája
– Közel százhatvan éve jelent meg A magyar nyelv szótára című mű, mely a mai napig óriási jelentőségű. Mi adja ennek a szótárnak az igazi értékét?
– A magyar nyelv szótárának, a szakmában és az érdeklődő nagyközönség soraiban csak Czuczor‒Fogarasinak titulált szótár felépítése gróf Teleki József 1817-es pályamunkájának, az „Eggy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítésének módja” című dolgozatának alapelveit követte, mivel ez volt az alapja a szótári munkákat közvetlen megelőző, 1840 és 1844 között formálódó akadémiai elrendelésnek is.
Ezek alapján négy részből állt egy szócikk, mai fogalmaink szerint címszóleírásból, a nyelvtani tulajdonságok taglalásából, a tulajdonképpeni szóértelmezésből igen gazdag példaanyaggal. Végül „származásukból”, mely valójában etimológiai megfontolásokat takar.
Ez a negyedik elem az, amelyben Czuczor Gergely és Fogarasi János az ún. filozófiai nyelvészeti iskola, akkoriban egyébként divatos irányvonalát követve a gyökelméletet tette a szótörténeti kutatás alapjául.
1845-ben már lendületesen dolgoztak a szótáron, melyet hősies munkával, számos, ma szinte elképzelhetetlen nehézség közepette fejeztek be. Pontosabban a befejezés Czuczor halála miatt egyedül Fogarasi Jánosra hárult.
Érdemes megemlíteni, hogy Czuczor Gergelyt – egy 1848-ban írt verséért, a Riadóért – Ferenc József ki akarta végeztetni.
Csak a Magyar Tudományos Akadémia hathatós közbenjárására változott az ítélet kufsteini várfogságra.
Raboskodása alatt végül annyi kedvezményt kapott – hogy cellájában dolgozhatott a gyökszótáron. Több évtizedes munka után végül 1862-1874 között jelentek meg a vaskos kötetek. 
Czuczor és Fogarasi zsenialitását mutatja, hogy munkájuk számos szempontból ma is aktuális, a sokat vitatott gyökelmélet pedig ma is alkalmazható (lenne) a szótörténeti vizsgálódásokban éppúgy, ahogy például az anyanyelvoktatásban is.
– Általában idegennyelvi, vagy értelmező szótárakat szoktunk forgatni. Mit jelent az, hogy gyökszótár?
– Számos szótárfajta létezik, vannak egynyelvű, kétnyelvű sőt többnyelvű szótárak. A Czuczor‒Fogarasi alapvetően egynyelvű értelmező szótárnak készült, de különlegességét talán éppen gyökelemző, szótörténeti része jelenti. Ebben az értelemben tehát nevezhető gyökszótárnak is, bár az igazán klasszikus magyar gyökszótár tkp. Kresznerics Ferenc korábbi munkája. A gyökelmélet egyik sarkalatos pontja, hogy a gyök olyan alapvető lexikai kiinduló egység, amely nem bontható tovább, és amelyek az adott nyelvben, vagy akár több nyelv között is, hatalmas szócsaládok kialakulásáért felelősek.
A magyar szóképzés rendkívüli gazdagságát nyelvünk ragasztó – agglutináló – jellege, képessége teszi lehetővé.
– Mondana egy példát erre?
– Nézzük például kör szavunkat. Ez egy olyan gyök, amely egyúttal önálló szótári címszó is. Czuczor‒Fogarasi szótárat lapozva láthatjuk, hogy kerek, kerék, karima szavunk is ebből származtatható. Sőt talán a gurul szócsaládja is.
Lényeg, hogy eljuthatunk egy olyan absztrakt, immár nem szótári gyökhöz, mely valóban hatalmas szócsalád alapja lehet.
Czuczorék úgy látták, hogy a szavak közti jelentésbeli, belső kapcsolatok a közös gyökökben is megmutatkoznak. A pörög, pörgés, pörgettyű, forgattyú stb. szavak alapja, hogy forgó mozgást írnak le. Az elemzés végül egy hatalmas elvont gyökrendszert ad ki. Ez az a filozófiai iskolai okfejtés, melyet az épp az 1860-as években lendületet kapó újgrammatikus iskola képviselői megrögzött pozitivizmusukkal hevesen elutasítottak. 
– Mivel érveltek e logikus rendszer ellen?
– Az újgrammatikusok a belső nyelvi rekonstrukció ezen módszerét vetették el, amikor a gyökszótárakról lemondtak. Czuczor és Fogarasi egyik legnagyobb bírálója Hunfalvy Pál volt. Ő szerinte gyökszótárunk egy önkényes agyszülemény terméke, azaz Czuczor és Fogarasi szófejtéseit nagyrészt önkényeseknek, értelmetleneknek tartotta. Hunfalvy kizárólag a nyelvek közötti összehasonlítást tartotta célravezetőnek a szófejtésben.
Ezzel viszont tézis és antitézis vitájában épp a szintézis lehetősége veszett el jó időre.
Arról, hogy ma kevesen ismerik a magyar nyelvtudomány egyik legbecsesebb és legmonumentálisabb teljesítményét, a Czuczor–Fogarasi-féle szótárat, abban a nyelvészet 20. századi vitái is felelősek. A Czuczor‒Fogarasi gyökelméleti része az ezredforduló táján került vissza apránként a tudományos közgondolkodásba, a szótörténetitől a kognitív szemantikai vizsgálatokig.
Sajnos a százötven éves „boszorkányüldözés” megtette a maga hatását…
– Mindezekről nem sokat hallhattunk a nyelvtan órákon.
– Éppen ezért nem! Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi oktatásban szó sincs a gyökelméletről, holott ez alkotó és élvezetes módja lenne az anyanyelvi kompetenciafejlesztésnek.
Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó lehetőség lenne arra, hogy a gyermekek ráérezzenek a nyelv belső logikájára.
Történtek erre elszigetelt kezdeményezések, de sohasem kerettantervi szinten. A fiatalok fantáziájának megmozgatására már csak azért is nagy szükség lenne, mert a fogalmi gondolkodás háttérbe szorul a mindenütt kész képeket, sémákat közvetítő digitális jelenben.
Tóth Gábor
A magyar nyelv és a magyar etnikum eredete nem feltétlenül függ össze
Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu
